A likviditás vizsgálatánál a szokásos vállalkozási üzletmenet mellett előteremthető pénzügyi eszközöket állítják szembe az adott időpontban esedékes kötelezettségekkel. A likviditás vizsgálata során három lépésre kerül sor:
- mutatószámok képzése
- likviditási mérlegek képzése
- cash-flow
A mutatók
A likviditási mutatók azt jelzik, hogy a társaság mennyiben képes eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek a rendelkezésére álló forgóeszközök felhasználásával. A vállalat rövid lejáratú eszközei a normális üzletmenet során várhatóan rövid időn belül pénzeszközzé válnak, így lehetőség nyílik a forgóeszközökkel szemben álló kötelezettségek teljesítésére. A különböző likviditási mutatók abban térnek el egymástól, hogy a forgóeszközök elemeinek más és más likviditású csoportjaira nézik meg, milyen mértékben fedezik a társaság folyó kötelezettségeit.
Likviditási mutató: Forgóeszközök / Kötelezettségek
Ez az arányszám a teljes forgóeszköz állomány együttes összegét viszonyítja a hosszú és rövidlejáratú kötelezettségekhez. A vállalkozás fizetőképességét általánosan jellemző mutató.
Rövid távú likviditás: Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek
Arról tájékoztat, hogy a különböző likviditási fokozatú eszközök összege hány százalékát fedezi a rövid távú kötelezettségnek. A vállalkozás pénzügyi helyzetének pontos megítéléséhez a forgóeszközök struktúráját a likviditás mértéke szempontjából is szükséges vizsgálni. Minél magasabb a hányados értéke, annál biztonságosabbnak tekinthető a vállalkozás likviditása. Egynél kisebb mutatóérték esetén a vállalkozás pénzügyileg instabil.
Gyorslikviditási mutató: (Forgóeszközök - Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek
A mutató a forgóeszközök készletek nélküli arányát mutatja a rövid távú kötelezettségekhez. A forgóeszközökön belül ugyanis a készletek elemei tartalmazhatnak bizonytalan, a rövidlejáratú kötelezettségek közvetlen fedezeteként szóba nem vehető összeget. Ennél a mutatónál az 1-et vagy az 1-nél magasabb érték tekinthető megfelelőnek. Amennyiben ez utóbbi értéke alacsonyabb, a likviditási mutatóé pedig magasabb 1-nél, akkor a készletállomány alapos vizsgálatára van szükség.
Gyorsráta mutató: Likvid pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek
A teljes mobil pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva. Ez lényegében arról tájékoztat, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. A vállalat számára az a kedvező, ha ez az arány egyre növekvő, ami az azonnali fizetőképesség javulását jelzi
Likviditási mérleg képzése
A likviditási mérleg többnyire négy fokozatú mérleg, ám ismert ennél több is, ám kevesebb nem. Ez a mérleg vizsgálható dinamikus és megoszlási viszonyszámokkal, kumulált megoszlási viszonyszámmal is.
Eszköz
I. likvid eszközök
II. mobil eszközök
III. mobilizálható eszközök
IV. immobil eszközök
Forrás
I. azonnal esedékes kötelezettségek
II. többi rövid lejáratú kötelezettség
III. később esedékes kötelezettség
IV. saját tőke
Cash flow
Amennyiben a fenti mutatókat kiszámoltuk, illetve elkészítettük a likviditási mérleget, célszerű összeállítani a cash flowt. Ez a pénzügyi hozamok és ráfordítások különbsége, melyet a számviteli törvény rendelkezései szerint a kiegészítő mellékletben kell összeállítani és magyarázatokkal alátámasztani. (A Cash flow készítéssel korábban részletesen foglalkozott a Hasznos Percek.)
Gyakorlati problémák a likviditási mutatók kapcsán
Ettől függetlenül a cégvezetők nap mint nap felteszik azt a kérdést: „Hogy áll a likviditásunk?”, mely valójában a következő két kérdés "egybe gyúrását" jelenti:
- Mennyi pénz van a bankszámlán (számlákon)?
- Mennyi ebből a szabad rendelkezésű rész?
Már ennek a megválaszolása is embert próbáló feladat, hiszen azt jól tudjuk, hogy mennyink van, de azt, hogy ez most "sok" vagy "kevés", már sokkal nehezebb eldönteni. De ha ez mégis sikerül, akkor jön a legrettenetesebb kérdés:
Miért van ilyen sok / kevés pénzünk? A sztereotip válaszok:
Sok a pénz:
- Fizetett a vevő és mi még nem fizettünk az alvállalkozónak
- Megjött az ÁFA visszaigénylés
- Folyósították a hitelt
- Fogalmunk sincs róla
Kevés a pénz
- Nagy a kintlévőség
- ÁFA-t kellett fizetni
- Hitelt törlesztettünk
- Fogalmunk sincs róla
Belátható, hogy ezek nem igazán nevezhetők precíz döntés-előkészítő, és -támogató válaszoknak, melyek szerves részét képezik egy jól működő vezetői információs rendszernek. A szakemberek szerint az ilyen problémák hátterében többnyire az áll, hogy nem tudjuk részletesen bemutatni, elemezni az eltelt időszak pénzmozgásait, amiből nagy valószínűséggel reális prognózisokat is képesek lennénk készíteni.
