A bizottság tavaly júliusban alapos vizsgálatot indított az ügyben, amelynek során megállapította, hogy a tervezett bankgarancia-konstrukció nem felel meg az exporthitel-biztosításra vonatkozó uniós állami támogatási szabályoknak, mivel túl széles az általa fedezett kockázatok köre.
Az intézkedés ezáltal jogellenes exporttámogatásnak minősülne, amely tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatná a magyar exportőröket a többi tagállam vállalkozásaival szemben, és torzítaná az EU egységes piacán folyó kereskedelmet - áll a bizottság csütörtöki brüsszeli közleményében. Neelie Kroes versenypolitikai biztos úgy nyilatkozott, hogy "a tervezett magyar exportgarancia torzítaná az EU-n belül folyó, határokon átnyúló versenyt. Ez az uniós belső piac szempontjából elfogadhatatlan."
A rendszert a magyar állami exporthitel-ügynökség, a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) működtetné - emlékeztet a brüsszeli közlemény. A rendszer keretében az Eximbank rövid lejáratú exporthitel-garanciát nyújtana az évi kétmillió euró exportforgalmat meg nem haladó magyar kis- és középvállalkozások exportügyleteinek finanszírozására szánt hitelek vissza nem fizetése esetére. A bankgarancia kedvezményezettje lehet akár az exportáló kis- és középvállalkozás, akár pedig a külföldi ügyfél is.
Az exporttámogatás szigorúan tilos az unión belüli kereskedelemben, mivel az közvetlen hatással van a tagállamok közötti versenyre. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a bizottság engedélyezi az ilyen típusú biztosítások támogatását, hogy megakadályozza a verseny torzulását a rövid lejáratú exporthitel-biztosítási piacon, ahol az államilag támogatott és privát exporthitel biztosítók versenyeznek.
Korábban meghatározták az úgynevezett piacképes kockázat fogalmát is, amely esetében nem megengedett az állami támogatás. A korlátozott exportforgalommal rendelkező kisvállalkozásoknál jelentkező kockázatok ellen nyújtott rövid lejáratú biztosítás átmenetileg nem minősül piacképesnek, feltéve, ha a tagállamok bizonyítani tudják, hogy ilyen biztosítás nem érhető el a piacon, és hogy a biztosítási díjakat a privát biztosítók rátáihoz igazították. A tagállamok mindazonáltal csak arra a kockázatra nyújthatnak exporthitel-biztosítást, amikor a külföldi vevő a hitelfeltételekkel exportált árut vagy szolgáltatást nem fizeti ki olyan esetekben, ahol nem áll rendelkezésre magánbiztosítás és a felszámított biztosítási díj kellően magas.
A bizottság tavaly januárban már jóváhagyott egy másik, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által működtetett magyar rövid lejáratú exporthitel-biztosítási rendszert. A testület időközben azt is jelezte, hogy véleménye szerint ez alkalmas az állítólagos piaci hiányosság kiküszöbölésére.
(MTI)
