Már látszanak az első eredményei a hazai egyetemeken megkezdett innovációközpontú munkának, ám még sok mindenen kell változtatni ahhoz, hogy a kutatómunka piacon is hasznosítható eredményei minél sikeresebbek legyenek - leginkább ebben értettek egyet a Felsőoktatási Technológia Transzfer Fórum előadói. Abban már volt némi vita, hogy az egyetemi intézményeknek milyen szorosan kell bekapcsolódniuk a kutatási eredmények piacra vitelében kulcsszerepet játszó, legtöbbször a tudósok által alapított vállalkozások (spin-off) cégek munkájában.
Kérdéses egyetemi tulajdon
Dr. Mátyus László, a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Irodájának vezetője elmondta, hogy a megyeszékhelyen alapított spin-off cégekben körülbelül 10 százalékkal van jelen az állami intézménynek is tekinthető egyetem, de a jövőben alapítandó vállalkozásokban körülbelül 25 százalékosra kívánja növelni részesedését az oktatási intézmény. Dr. Buzás Norbert, az innovációmenedzseléssel foglalkozó Valdeal Zrt. igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a befektetők megosztottak az egyetemi tulajdonlással kapcsolatban. Tapasztalatai szerint vannak olyan cégek, amelyek nem nézik jó szemmel, ha egy félig-meddig állami szervezet is részt vesz a projektekben. Vannak viszont olyan befektetők, amelyek "biztosítéknak" tekintik az egyetemi szerepvállalást.
Az egyetemek egyébként azért szeretnének tulajdonrészt a kutatási eredményeket piacra vivő vállalkozásokban, hogy ne essenek el attól a haszontól, amire a későbbi siker esetén számítani lehet. Dr. Buzás Norbert szerint erre az eredmények licenszeinek eladása lehet a másik biztosíték, amikor az egyetem az innovatív termék felhasználásából részesül, tulajdonjoga viszont nincs felette.
Az egyetemi innováció hatékonyabbá tételének másik kulcskérdése az ilyen irányú tevékenységek összefogása, és egységes keretbe szervezése lenne - mondta előadásában Boda Miklós - Budapesti Műszaki Egyetem rektori innovációs tanácsadója. Szerinte itthon is követni kellene a nyugati példát: az egyetemeknek holding-jellegű cégeket kellene alapítaniuk. A kisebb spin-off cégek ezekbe a holdingokba szerveződnének, így könnyebben kapcsolatba kerülhetnének a piaci szereplőkkel.
Új szó: határidő
Ezek a holdingvállalatok sokkal inkább a piac törvényei szerint tudnának működni, mint a saját hagyományokkal rendelkező, intézményesen nehezen mozduló egyetemek - fejtette ki Boda Miklós. Hozzátette, hogy a BME most épp egy ilyen struktúra létrehozásán dolgozik: az Innotech Kft. - amelynek ő az ügyvezető igazgatója - a nyugati példához haonlóan kíván majd működni az egyetem mellett.
Véleménye szerint ugyanakkor tisztázni kellene a törvényi lehetőségeket is. A felsőoktatási törvény ugyanis most nem szabályozza egyértelműen, hogy mit tehetnek meg és mit nem az egyetemek, ha cégeket akarnak alapítani.
Dr. Buzás Norbert előadásában utalt arra, hogy az egyetemek természetesen nem tudnak úgy viselkedni, mint a piaci szereplők. Véleménye szerint nem is ez a feladatuk, bár bizonyos értelemben több kockázatot vállalnak, mint a magántőke. Az egyetemekre hárul ugyanis az a feladat, hogy előzetesen kiválasszák, mely kutatások mellé állnak oda, akár belső forrásokkal, akár a pályázatok útján. A magántőke csak egy olyan pillanatban kapcsolódik be egy fejlesztési folyamat finanszírozásába, amikor már szinte biztos, hogy a kutatás eredménye hasznot is hozó termék lesz - tette hozzá.
Dr. Buzás Norbert azt is elmondta, hogy sok minden megváltozott azóta, hogy a hazai egyetemekre is "betette a lábát" az üzleti szemlélet. Bár a hazai egyetemek a saját, innovációval foglalkozó intézményeikre még mindig nem fordítanak szerinte egy százaléknál többet a költségvetésükből, ilyen értelemben a pontosságot és hatékonyságot szimbolizáló "határidő" fogalma már bekerült a felsőoktatás szótárába.
LNG
