3p

Újabban a települések jegyzői is kivethetik a hulladékgazdálkodási bírságot az év elejétől hatályos 271/2001. (XII.21.) kormányrendelet szerint. A jegyzők akkor szabhatnak ki ilyen bírságot, ha az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladékok gyűjtésére, átadására vonatkozó kötelezettségeket.

Újabban a települések jegyzői is kivethetik a hulladékgazdálkodási bírságot az év elejétől hatályos 271/2001. (XII.21.) kormányrendelet szerint. A jegyzők akkor szabhatnak ki ilyen bírságot, ha az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladékok gyűjtésére, átadására vonatkozó kötelezettségeket.

A bírságolással például azt kívánják megakadályozni, hogy a települési hulladékot a szervezett közszolgáltatás mellőzésével helyezzék el közterületre, vagy más ingatlanán. A bírság kiszabható akkor is, ha az ingatlantulajdonos nem tesz eleget a szelektív gyűjtésre, illetve a közterület tisztántartására vonatkozó önkormányzati rendeleteknek.

A bírságot a szokásos alapbírság és szorzószám helyett egyszerű módon határozhatja meg a jegyző, amennyiben a hulladék nem veszélyes minősítésű, illetve mennyisége sem lépi túl a háztartási hulladékok adott településen szokásos átlagos havi mennyiségét. Feltétel még, hogy a jogsértés ne járjon együtt környezet- veszélyeztetéssel, -szennyezéssel, -károsítással, illetve ne ismétlődő jogsértésről legyen szó. A jegyző ebben az esetben 1.500 és 50.000 forint közötti bírságot szabhat ki. A hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve a környezet- és természetvédelmi főfelügyelőség is.

Amennyiben az alapbírság és szorzószám segítségével történik a kiszámítás, az alapbírság összege 6.000 és 1 millió forint között változhat. A 6.000 forint akkor vehető figyelembe, ha a külön nevesített eseteken kívüli környezet-veszélyeztetéssel, -károsítással nem járó jogsértésről van szó. A 9.000 forintos alapbírságból akkor indulnak ki, ha nem, vagy nem megfelelően teljesülnek a nyilvántartási, a bejelentési, az adatszolgáltatási kötelezettségek.

A környezet-veszélyeztetés, -károsítás alapbírsága már 24.000, illetve 48.000 forint. A hulladék jogellenes külföldre szállítása esetén az alapbírság nem veszélyes kategóriánál 200.000 forint, veszélyes minősítésnél pedig akár egymillió forint. Az ehhez az alapbírsághoz rendelt szorzószám a hulladék jellegét és mennyiségét fejezi ki. A jegyző által jogerősen kiszabott bírság teljes összege, illetve a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott, és abból befolyó bírság 30 százaléka az adott önkormányzatot illeti meg.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!