Újabban a települések jegyzői is kivethetik a hulladékgazdálkodási bírságot az év elejétől hatályos 271/2001. (XII.21.) kormányrendelet szerint. A jegyzők akkor szabhatnak ki ilyen bírságot, ha az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladékok gyűjtésére, átadására vonatkozó kötelezettségeket.
A bírságolással például azt kívánják megakadályozni, hogy a települési hulladékot a szervezett közszolgáltatás mellőzésével helyezzék el közterületre, vagy más ingatlanán. A bírság kiszabható akkor is, ha az ingatlantulajdonos nem tesz eleget a szelektív gyűjtésre, illetve a közterület tisztántartására vonatkozó önkormányzati rendeleteknek.
A bírságot a szokásos alapbírság és szorzószám helyett egyszerű módon határozhatja meg a jegyző, amennyiben a hulladék nem veszélyes minősítésű, illetve mennyisége sem lépi túl a háztartási hulladékok adott településen szokásos átlagos havi mennyiségét. Feltétel még, hogy a jogsértés ne járjon együtt környezet- veszélyeztetéssel, -szennyezéssel, -károsítással, illetve ne ismétlődő jogsértésről legyen szó. A jegyző ebben az esetben 1.500 és 50.000 forint közötti bírságot szabhat ki. A hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve a környezet- és természetvédelmi főfelügyelőség is.
Amennyiben az alapbírság és szorzószám segítségével történik a kiszámítás, az alapbírság összege 6.000 és 1 millió forint között változhat. A 6.000 forint akkor vehető figyelembe, ha a külön nevesített eseteken kívüli környezet-veszélyeztetéssel, -károsítással nem járó jogsértésről van szó. A 9.000 forintos alapbírságból akkor indulnak ki, ha nem, vagy nem megfelelően teljesülnek a nyilvántartási, a bejelentési, az adatszolgáltatási kötelezettségek.
A környezet-veszélyeztetés, -károsítás alapbírsága már 24.000, illetve 48.000 forint. A hulladék jogellenes külföldre szállítása esetén az alapbírság nem veszélyes kategóriánál 200.000 forint, veszélyes minősítésnél pedig akár egymillió forint. Az ehhez az alapbírsághoz rendelt szorzószám a hulladék jellegét és mennyiségét fejezi ki. A jegyző által jogerősen kiszabott bírság teljes összege, illetve a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott, és abból befolyó bírság 30 százaléka az adott önkormányzatot illeti meg.
Hulladékgazdálkodási bírság - helyi hatáskör alapján is
Újabban a települések jegyzői is kivethetik a hulladékgazdálkodási bírságot az év elejétől hatályos 271/2001. (XII.21.) kormányrendelet szerint. A jegyzők akkor szabhatnak ki ilyen bírságot, ha az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladékok gyűjtésére, átadására vonatkozó kötelezettségeket.
