A lakosságot legutóbb január elején sújtotta egy - a nemzetközi energiaár-drágulásból és a hazai áramárrendszer átszervezéséből adódó - közel tíz százalékos áramáremelés. Ez a gáz folyamatos drágulása ellenére mindmáig nem változott, pedig az erőművek egy része ezzel a fűtőanyaggal üzemel. Az év közepén viszont a Magyar Energia Hivatal (MEH) azt állapította meg, hogy a lakossági áramot az áramszolgáltatóknak szétosztó nagykereskedő, a Magyar Villamos Művek (MVM) az év első felében túl drágán adta a villanyt. Így az év végéig csökkentenie kell a belső árat. Meghatározott egy olyan képletet is, amellyel az MVM érvényesítheti tarifájában a gázáremelést, igaz, jelentősen tompítva. Korábbi becslések alapján a kettő idén kiolthatja egymást.
Az persze nem cáfolható, logikus állítás, hogy az emelkedő gázárak felfelé nyomják az áramárat. Mivel azonban a lakossági villanytarifa továbbra is nagyban függ a kormánytól, egy ilyen lépést mindig több hónapig tartó adminisztratív-politikai huzavona előz meg.
Papíron először a nagykereskedőnek - az MVM-nek - kell árat emelnie a szolgáltatók felé. Azok aztán erre hivatkozva élhetnek a hivatal felé áremelési kérvénnyel. A hivatal ezután - számos más gazdasági hatást mérlegelve, igen sokhetes átfutással - dönt. Ha csak az MVM-re rótt új szabályok az emelés irányába ható tényezőit nézzük, abból is csupán egy százalék körüli lakossági drágulás adódna, legkorábban november-decemberben. Bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el, "több leves, mint hús" alapon ezt az érintett cégek bizonyára nem lépnék meg: egy-két százalékos központi energiaár-emelésre szinte sosem volt még példa.
Szakértők figyelmeztetnek: ha esetleg januártól emelkedik is a lakossági ár, 2008 elejéhez hasonlóan a "nem védett", vagyis a jelentősebb áramfogyasztású cégeknek jóval keményebb drágulásra kell számítaniuk - írja a Népszabadság.
