A hazánk által elsők közt igénybe vett Jeremie-program ("Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises" - Közös európai források kis-és középvállalkozások számára) célja a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való korlátozott hozzáférés orvoslása. Az Európai Bizottság által kifejezetten kkv-knak szánt alap létrehozása annak köszönhető, hogy kizárólag vissza nem térítendő támogatásból nem lehet eredményes fejlesztést produkálni. Magyarország még nehezebb helyzetben van, hiszen a kis- és középvállalkozások száma elenyésző, nagyrészt - mintegy 90 százalékban- mikrovállalkozások alkotják a hazai színteret. Pedig a társadalmi kohéziós szerepükön túl, a foglalkoztatottak egyharmadának adnak munkát és a GDP hatodát szolgáltatják.
Szakértők szerint a hazai mikorvállalkozások mintegy 80 százaléka nem hitelképes. A magas relatív tranzakciós költségek miatt a bankok számára nehezen kezelhetőek a mikrovállalkozások kis összegű hiteligényei, a vállalkozóknak pedig nehéz a előteremteni a megfelelő biztosítékokat. Minimális piaci szereplő foglalkozik a kkv-k "magvető" életszakaszában megjelenő nagyfokú tőkeigénnyel, a Jeremie program első konstrukciója ezt oldja meg. Bankkal hitelviszonylatban nem álló, magyarországi székhellyel rendelkező mikrovállalkozás veheti igénybe a támogatást - minimális ágazati megkötéssel egy közvetítő szervezettől. Ezek hitelintézetek, vagy szakosodott mikrofinanszírozó szervezetek, melyek részt vettek a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt két évig tartó, nyílt pályázatán. Későbbiekben várhatóan kereskedelmi bankok is csatlakoznak a programhoz.
Ezáltal elérhető a nem "bankképes", de növekedési potenciállal rendelkező mikroválalkozások segítése. Sőt, a mikrohitelt akár induló kisvállalatok is igényelhetik. Beruházásra (5 év futamidő) és forgóeszköz bővítésre (1 év futamidő, amely egyszer megújítható) felvehető maximum 6 millió forint hitelösszeg, melyhez 20 százalék önrész szükséges. A rendelkezésre álló keretösszeg a 2007-2013 közötti időszakban 55 milliárd forint.
A Jeremie-program második eleme olyan garanciaeszközök alkalmazása, amelyek növelik a kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit. Az MV Zrt. előre rögzített kockázatmegosztás mellett közvetlen, készfizetőkezességet vállal a kereskedelmi bankok pénzügyi követeléseire a KKV-hitelekre a beruházás 80 százalékáig. Így a mikro-, kis-, és középvállalkozások banki finanszírozásának növekedése miatt a garanciaként ténylegesen nyújtott összeg sokszorosa mozgatható meg piaci hitelek által. A szintén két évig tartó, nyílt pályázaton eredményes bankokkal kötött megállapodásokban az MV Zrt. százmillió forintban maximálja az egyedi hitelek nagyságát, a maximális futamidőt tíz évben határozza meg. A garanciaalap keretösszege 90 milliárd forintra rúg.
Magyarországon a kockázati tőke befektetési célból alapvetően az érettebb vállalkozásokat keresi, pedig pont a kezdeti, korai szakaszban lévőknél jelentkezik leginkább a tőkehiány, hiszen ezen vállalatok ritkán hitelképesek. A 45 milliárd keretösszeggel bíró program harmadik része az ehhez szükséges kockázati tőkealapok létrehozása és működtetése, elsősorban a nagy tőkeigényű, innovatív fejlesztések finanszírozásához.
Hazánkban csak két, állami tulajdonban lévő alapkezelő működik, a magántőke pedig ezen a területen minimális kockázatvállalásra hajlandó. Az MV Zrt. egyik elképzelése szerint privát alapkezelők alapítására ösztönöznék a befektetőket úgy, hogy az alap pénzügyi készletének 70 százalékát a Jeremie adná, a maradékot az alapkezelő. A másik ötlet szerint a teljesen állami tulajdonú alapokat bíznák olyan kezelőre, aki képes 30 százalék, akár több forrásból biztosított magántőkét felmutatni, ehhez adnák a 70 százaléknyi finanszírozást. A harmadik lehetőség a paralell alap, ahol a vagyonkezelőnek saját magának kell felmutatni a beruházáshoz szükséges 30 százalék önrészt.
