Egy nem kötelező érvényű uniós direktíva mindenképpen lendületet adhatna a magyar cégeknek is, hogy átláthatóbbá és nyilvánosabbá tegyék a felső vezetők javadalmazásának egész rendszerét - kommentálta a Világgazdaságnak az Európai Bizottság egyik közelmúltban született elképzelését Szelecki Zsolt, a Hewitt Consulting Hungary ügyvezető igazgatója. Mint ismeretes: az unió legfőbb döntéshozó szerve jelenleg azt fontolgatja, hogy törvényben szabályozza a topmenedzseri réteg javadalmazási és premizálási rendszerét, de felvetődött annak lehetősége is, hogy a testület esetleg megelégedne uniós irányelvek kibocsátásával az ügyben.
Mint a HR szakértő fogalmazott: Magyarországon a multinacionális és a tőzsdén jegyzett cégeken kívül nem annyira jellemző a vállalatokra, hogy a felső vezetői réteg javadalmazását a nyugaton elfogadott normák szerint szabályoznák, azaz itt kevésbé érvényesül a transzparencia követelménye - számolt be a Világgazdaság.
Lepsényi István, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke szerint Európában, az Egyesült Államokkal szemben, kevésbé elterjedt a felsővezetői réteg javadalmazásában a részvényopciós eljárás, így ennek a területnek a szabályozása sem igényel olyan szigorú elveket, mint a tengerentúlon. Egyes premizálási formák viszont, mint amilyenek az életbiztosítások, a kötvények, illetve részjegyek, Lepsényi István szerint is komolyabb szabályozást igényelnének. A menedzserszövetség elnöke úgy fogalmazott: ha a tervezett uniós direktívák nem a vállalati terhek növelésének irányában hatnak, úgy támogatható az elképzelés - írja a Világgazdaság.
Kapcsolódó anyagok
Túlfizetett igazgatók
Itthon a bankárok keresik a legtöbbet, az USÁ-ban az orvosok
Hazai topfizetések
Korlátozni kívánja az EU a cégvezetők bérét
Kötelező érvényű jogszabály megalkotását fontolgatja az Európai Bizottság, amely a vállalatok felső vezetőinek bérét tartaná kordában.
