Az elkülönített vállalati csoportokat azzal a kérdéssel is összevetettük, amelyben a vállalatoknak ötfokozatú skálán kellett értékelniük azt, hogy külső környezetük egyes szereplői, működésük piaci és társadalmi érintettei milyen erősen közvetítik feléjük a környezetvédelmi igényeket. Kutatásunk egyik érdekes megállapítása, hogy azok a vállalatok, amelyek versenytényezőként kezelik a környezetvédelmet, sokkal inkább tapasztalják szűkebb piaci és szélesebb társadalmi környezetük ez irányú elvárásait. Megkockáztathatjuk, hogy az egyes vállalatok érintettjeinek köre döntő befolyással lehet a vállalat környezetvédelmi orientációjára, stratégiájára. Ez az érintetti kör - a mintából úgy tűnik - még nem olyan követelő a vállalatok környezetvédelmi teljesítményével szemben.
Az állam mint szabályozó hatása meghatározó. A civil szféra, az állampolgárok nyomása ugyancsak érezhető, ám mint fogyasztók e befolyással alig-alig élnek. Megkockáztathatjuk, hogy néhol működik a pozitív visszacsatolás a piaci szereplők között: a jó környezetvédelmi teljesítménnyel párosul az üzleti partnerek felé irányuló hasonló elvárás - bár ez egyelőre nem az általános eset. Mégis, amennyiben hazánkban a környezetvédelem a verseny elemévé válhat, az - a fogyasztók alacsony környezeti tudatossága és fizetési hajlandósága miatt - jelentősen múlhat azokon a vállalatokon, amelyek innovatív és offenzív stratégiát folytatnak, és természetesen ezt állami ösztönzők segítik.
A várakozásainkkal ellentétben a külföldi tulajdonú vagy külföldi tulajdonossal is rendelkező vállalatok nem járnak élen sem az innovatív környezetvédelmi stratégia követésében, sem a környezetvédelmi teljesítményben általában. A magasabb szintű környezetvédelmi teljesítményű és az innovatív vagy offenzív környezetvédelmi stratégiát folytató vállalatok inkább a nagy, túlnyomórészt állami tulajdonban lévő, exportorientált ipari-építőipari és áram-víz-gáz termelő-szolgáltató vállalatok közül kerülnek ki.
Végül hangsúlyozzuk, a kutatás adatfelvétele kedvező pillanatot rögzített: az utóbbi években lezajlott nagyarányú technológiai változások kedvező környezeti hatásokkal jártak. Valószínű, hogy a versenyképesség és a környezetvédelem pozitív összekapcsolásának mikroszintű lehetőségei még nem merültek ki. Ám, hogy a hazai vállalatok tudatosan számot vessenek ezzel, és komolyan vegyék a környezetvédelmet, az jelentős részben azon fog múlni, hogyan alakulnak piaci és szélesebb társadalmi környezetük elvárásai.
Környezeti szempontok és versenyképesség
A Magyarországon működő vállalatok környezeti gyakorlatáról igen kevés rendszerezett információ áll rendelkezésre. Még az egyes iparágak szennyezési adatai sincsenek ágazati szinten aggregálva, holott ezen mutatókat a felügyelőségeknek be kell jelenteni.
