A zöldtárca vezetője a fenntartható fejlődés stratégiájának globális és magyarországi megvalósításáról szóló rendezvényen kifogásolta, hogy a felelősség mindig közösségi szinten fogalmazódik meg, az önkorlátozás lehetőségéről ritkábban esik szó.
Szabó Imre ugyanakkor megjegyezte: a kormány is fontos szembenézés előtt áll, hiszen komoly beszámolási kötelezettsége van a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal (NFFT) szemben, amelynek munkájához szintén széles társadalmi bázisra van szükség - fűzte hozzá.
Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese egyetértett abban, hogy az emberek személyes életvezetése az egyik legfontosabb veszély.
Kifejtette: a pénzügyi válság hatásai miatt arra lehet számítani, hogy az emberek közvetlenebb környezetük felé fordulnak. Ez a jelenség már a 2006-os megszorítások után is tapasztalható volt, a belföldi turizmus arányának emelkedésében, de a gazdasági krízis miatt most még erősebbé válhat ez a folyamat. Hangsúlyozta: a család, a kultúra és a természet felfedezése valódi alternatívája a "fogyasztási harcnak".
Kovács István Vilmos egyebek mellett a társadalmi elöregedést, az energiaforrások fogyását, valamint a migráció jelenségét nevezte a legfenyegetőbb globális társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásnak.
Hozzátette: elsőként komplex, mindhárom területet egyformán figyelembe vevő szakpolitikai megoldást kell találni, melyet egy társadalmi elfogadottság követhet.
Schmuck Erzsébet, a NFFT titkára szerint a pénzügyi válság egyben ökológiai válságot is jelent. A "zöld" szakember hangsúlyozta: a fenntartható fejlődést nem lehet a versenyképességhez hasonlítani, mivel utóbbi esetében, a néhány győztes mellett rengeteg vesztes is születik.
