A megalapításának 110. évfordulóját ünneplő társaság a soros magyar elnökség programjának részét képező konferencia fő témájának a biotechnológiát választotta, mivel az unió versenyképességének erősítése nagyban múlik az új feltörekvő iparágak, így a biotechnológia sikerén is, amelyet az EU 2020 stratégia is magába foglal.
A nemzetgazdasági miniszter a konferencián hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a kreatív iparágakat középpontba állító gazdaságpolitika mellett, amihez részben már megteremtették a feltételeket.
Matolcsy elmondta: az Európai Unió versenyképessége a legerősebben az innovációtól függ. Abban a versenyképességi csomagban azonban, amelyet Franciaország és Németország kezdeményezett, nem találni az innovációra, a k+f-re, a kreatív iparra vonatkozó részeket.
Magyarország a versenyképességi paktum pénzügyi elemeit illetően - államadósság, költségvetési deficit - kicsit ambíciózusabb, az adórendszerbeli elemeket nem tudja elfogadni, és hiányolja a paktumból a versenyképességet legerősebben befolyásoló innovációt, kutatás-fejlesztést, ezért nem csatlakozik hozzá - mondta.
Az új Széchenyi Tervben, a Széll Kálmán Tervben, a korábbi akciótervekben ugyanis a magyarok kifejezetten azt a célt tűzték maguk elé, hogy Magyarország legyen a térség, és az EU egyik, ha nem legversenyképesebb országa az adózás és az élőmunkát terhelő járulékok terén.
Hozzátette: Magyarország egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a versenyképességet célzó paktumnak fókuszálnia kellene a versenyképesség alapjait képező kérdésekre, az innovációra, a kutatás-fejlesztésre és a szolgáltatások szabad versenyére. Utóbbiak közül kiemelte az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek terén Magyarország jó pozíciókkal rendelkezik.
A Széll Kálmán Tervről szólva azt mondta: ez a terv teremti meg Magyarország középtávú pénzügyi biztonságát. Úgy vélekedett, hogy ma a világon senki nem lehet biztonságban addig, amíg nem képes három teljesítményre: az államadósság fokozatos mérséklésére, a költségvetési deficit "mélyen" 3 százalék alá csökkentésére, továbbá annak tudomásul vételére, hogy a végső siker a foglalkoztatás növelésétől, a kutatás-fejlesztéstől és az innovációtól függ.
A Széchenyi Terv szerint hét kitörési pont van, köztük az egészségipar és az innováció. Ezen belül meghatároz négy alágazatot, a gyógyszeripart, a biotechnológiát, az orvosi műszergyártást és a balneológiát. Az új Széchenyi Terv pályázatainak a hét nagy programon belül jelentős mértékben fókuszálniuk kell az egészségipar és az innováció területére, és azon belül a négy kiemelt alterületre.
Az alapok ugyanakkor a miniszter szerint még szerények, hiszen jelenleg 4-5 ezer munkavállalót foglalkoztatnak a biotechnológia területén, s mintegy 150 kkv van jelen. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a vállalatok évente 40 százalékot költenek kutatás-fejlesztésre az eredményből, és évente 45 százalékos a dinamikájuk.
Magyarországot mind hagyományai, mind nagy orvosi egyetemei alkalmassá teszik arra, hogy a térség vezető, illetve az EU tíz legjobb biotechnológiai központjainak egyike legyen. Magyarország elkötelezett a kreatív iparágakat középpontba állító gazdaságpolitika mellett, amihez részben már megteremtették a közgazdasági környezet egy részét, csökkent az államadósság és a deficit.
Sok teendőre van azonban még szükség, ezek között az adózás területét, a kutatás-fejlesztés GDP arányos szintjének mértékét, a képzést és a nagy orvosegyetemek körüli vállalkozói innovációs tudásparkok megépítését említette a miniszter. Ezen kívül nagyon fontos a pénzügyi-gazdasági kiszámíthatóság is az előző nyolc év bizonytalansága után, ennek hiányában senki nem tud ugyanis jó döntést hozni a kutatás-fejlesztésről, befektetésről - mondta.
Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója a konferencián ismertette: a társaság 2010-ben több mint 26 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre, befektetésre 16 milliárd forintot fordított, s 24 milliárd forint adót fizetett, összesen 66 milliárd forinttal segítette a magyar gazdaságot.
MTI
