A PSZÁF szóvivője arra reagált, hogy Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára és Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke szerdán sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem lenne szerencsés lépés kivenni a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat a kamarák mellett működő fogyasztóvédelmi jogvita rendezési fórum, a békéltető testületek hatásköréből.
Binder István kifejtette: azért is szükség lenne a pénzügyi békéltető testület létrehozására, mert statisztikai adatok szerint jelenleg a pénzügyi intézmények oldaláról zárul a legnagyobb arányban sikertelenül a békéltetői vitarendezés.
A PSZÁF szóvivője a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatóintézetének 2009. évi kimutatására hivatkozva elmondta: a békéltető testületekben a legnagyobb arányt, mintegy 70 százalékot a sikertelen közvetítésben a pénzügyi szektorban lehet felmutatni. A szolgáltatók ugyanis nem akarják magukat alávetni a jelenlegi békéltető testületi eljárásnak, mert a bonyolult pénzügyekben nem tartják megfelelő szaktudással, felkészültséggel rendelkezőknek az egyeztetés lebonyolítóit.
Binder István hangsúlyozta, hogy olyan megoldást kell találni, ahol hatékonyan lehet rendezni a pénzügyi vitákat mindkét fél számára. A szóvivő utalt arra, hogy évente mintegy 12 ezer fogyasztói írásos panasz és 40 ezer szóbeli jelzés érkezik hozzájuk, miközben a jelenlegi békéltető testületek, amelyek - a polgári peres bíróságok mellett alapvetően hivatottak lennének a pénzügyi ügyfelek esetleges vagyoni követeléseinek, kárainak megítélésére - 2003 és 2008 között mindössze évente 250-350 ügyet tárgyaltak. Ezt a hibát kellene orvosolni, és egy külön pénzügyi békéltető testület létrehozásával teret kellene adni az állampolgároknak a pénzügyi-biztosítási területen is a megfelelő alternatív vitarendezésre - tette hozzá a PSZÁF szóvivője.
MTI
