Ez néhány kérdést felvet. Az egyik, hogy Magyarországon hitelszűke van-e? Minden bizonnyal fellépett egy hitelszűke otthon, hiszen a külföldi anyabankok nem adnak újabb hitelt a leánybankoknak (azok finanszírozzák magukat betétekből inkább – hangzik az anyabankok szobáiból). A másik oldalon a végtörlesztéssel egyrészt csökkent a lakosság potenciális hitelfelvételi kapacitása másrészt viszont nőtt a bankok likviditása a visszatörlesztések révén. Véleményem szerint az igazi probléma a vállalati hitelezésben van, melyre leginkább kihat a bankok forráshiánya (a bankrendszernek idén közel 18 milliárd euró forrást kell megújítania), és a szkepticizmus az ország irányában. Összegezve: a lakossági oldalon a hitelkereslet inkább csökkenő, míg a bankrendszerben, illetve a vállalati szegmensben viszonylag magas.
Mindezek tudatában nagyon pozitív az MNB lépése, mellyel csökkenteni fogja a hitelszűkét, és banki finanszírozást is nagyban elősegíti. Ez pozitív a kkv-szektornak, a bankoknak maguknak és az ország kockázati prémiumát is csökkenti. Ezzel szemben áll a megnövekedett forintkínálat. Mivel a kockázati prémium jelentős, ezért ez utóbbi csökkenése a domináns: erősebb forint, emelkedő részvények.
A vízió
Mint korábban írtuk, a világ letette a voksot az infláció irányába, hiszen maximum inflációs cél immár sehol nincs, csak egy minimum cél, amit el akarnak érni a nemzeti bankok. Azaz a nemzeti bankok célfüggvényében a növekedés sokkal nagyobb súllyal szerepel (ez nem csoda, hiszen a magas államadósságok miatt a költségvetési politika impotens: Keynes vs Fisher – 0:1). Mindez érthető, és szükséges, hiszen más mód nincs immáron. Az elmúlt három évben a költségvetési politikáé volt a főszerep (persze volt lényeges monetáris enyhítés), most azonban a színpadon már csak egy szereplő van: a jegybankok. Logikusan, ez negatív a kötvénytulajdonosok szempontjából, hiszen még, ha nem is emelkednek a hozamok, mert a jegybank finanszírozza az államot, és keresletet teremt, de a reálhozam az egész hozamgörbén negatívvá válik. Ez megnöveli a mesterséges keresletet más eszközök iránt, és kialakulnak óriásira növő lufik (ingatlan, részvény, nyersanyag - reáleszközök) a következő években, melyek nem akarnak kipukkadni, mivel a jegybank gerjeszti. Ez növeli a vagyonhatást, a fogyasztást, a készpénztartás költsége is jelentősen nő – felhívás a spekulációra. Béremelés nem lesz, akinek van pénze és befekteti, jól jár, akinek nincs, nem tud felzárkózni, mert nem lesz béremelés: a társadalom bizonyos rétegei végleg leszakadnak.
