Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a közgyűlés előtt úgy fogalmazott: a legnagyobb kihívás jelenleg a gazdaság dinamizálása, továbbá a foglalkoztatás bővítése az aktív korúak körében. Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a kkv-k jelenléte a munkaerőpiaci stabilitás feltétele, ez a kiindulópontja az aktív munkaerőpiaci politikának.
A miniszter kijelentette: nem állják meg a helyüket azok a minősítések, amelyek szerint az elmúlt két évben választott út "dögvész", döghalál". A felzárkózási, transzformációs követelmények nagy kihívást jelentettek az egész térség számára. A Magyarország által választott megoldások egy része adekvát választ adott a kihívásokra, bár azokat nem mindig felismerve - mondta. A reform és a konvergenciaprogram eredményeire építve kell gazdaságpolitikai javaslatokat tenni, nem helyettük – hangsúlyozta Kiss Péter.
A gazdasági növekedésről szólva a miniszter elmondta: külföldi elemzők egy része szerint kiváló agrárteljesítmény esetén akár 4 százalék feletti is lehet a GDP növekedése Magyarországon; más elemzők úgy vélekednek, mivel az agrárium csupán a GDP 4-5 százalékát teszi ki, nem tud olyan jó teljesítményt nyújtani, hogy a növekedési ütemet ilyen magasra húzza 2-3 százalékról. A mi várakozásunk, hogy a gazdasági növekedés átlagosan jó év mellett az idén inkább három százalék közeli lesz - mondta.
A miniszter a foglalkoztatást illetően kulcskérdésnek tartotta az élőmunka terheinek csökkentését, elsősorban a kkv szektorban, emellett fontosnak nevezte az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának javítását is. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: illúzió, hogy Magyarország úgy lesz képes egymillió embernek munkát adni, hogy szakképzetté teszi őket. Kétmillió olyan aktív korú ember van, akinek nincs képzettségük, s akiknek ötven százaléka 50 év feletti - hívta fel a figyelmet.
Ez nem azt jelenti, hogy erről le kell mondani; a szakképzetlen munkaerőt felszívó kezdeményezésekre szükség van - mondta Kiss Péter. Ha százezerrel kevesebben állnak sorba segélyért, az aktív többség terhei csökkennek; a munkaerőpiaci aktivitás növelésének ez a célja. A társasági adó kulcsának 36-ról 18 százalékra való mérséklése másfélszeresére emelte a bevételt - emlékeztetett. A megfizethető adó kifehérít és szélesíti az adóalapot, ezért is fontos az élőmunka terheinek csökkentése - tette hozzá. Ha átléphetővé válik a bérteher-küszöb, sokan megfontolják majd, hogy inkább adózzanak és nyugodtan aludjanak - jelentette ki a miniszter. Hozzáfűzte ugyanakkor: szinte mindenki azt mondja, amennyivel a járulékbevétel csökken, az a fejlesztések bővülése révén visszanyerhető; a kérdés az, hogy mennyi idő múlva, és milyen mértékű legyen a csökkentés ahhoz, hogy a konvergenciaprogram követelményei még teljesüljenek.
A fejlesztési forrásokat a miniszter szerint úgy kell felhasználni, hogy hozzájáruljanak a gazdaság dinamizálásához, a foglalkoztatás bővüléséhez. Leszögezte: nem lehet mindent egyidejűleg, azonos súllyal támogatni.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke a közgyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy már a bürokrácia okozta költségek 1-2 százalékos csökkentése is növelné a vállalkozások mozgásterét. Hangsúlyozta: az általuk képviselt vállalkozói kör jobb politikai környezetet igényel, mint amiben dolgozik - ennek szükségességével a miniszter egyetértett -, s partnerséget, együttműködést ajánlott olyan megoldások keresésében, amelyek segítik a növekedést, a foglalkoztatást, a bürokrácia visszaszorítását, s biztosítják az egyensúlyt is.
(MTI)
