Posztgraduális képzés keretében szerezhetnek szóvivői képesítést azok a hallgatók, akik jelentkeznek az egyik budapesti kommunikációs felsőoktatási intézménybe.
Ilyen oktatás eddig Magyarországon nem volt, így méltán remélheti a főiskola vezetése, hogy komoly érdeklődést vált ki az újdonság.
Sokak fantáziáját megmozgathatja, hogy egyre több szervezetnél alkalmaznak szóvivőt. Például a szakma csúcsának számító kormányszóvivői poszton "folyamatos a felvétel", még be sem harangozza a sajtó az egyik szóvivőt, máris keresik a következőt.
A kurzus szervezői által felkért, az oktatás színvonalát emelő ismert szakemberek között sem találni húszas éveiben járót, és harmincast is csak elvétve, ám az ígéretek szerint a tapasztalt szóvivők számtalan hasznos trükkre is megtanítják a hallgatókat.
Az egyik tévécsatorna híradásában már meg is villantottak egy ilyen kulisszatitkot: ha a riporter nagyon alacsony, a szóvivő rakja szét a lábait, és széles terpeszben fogadja az újságírót.
Bár a társadalom folyamatosan a politikailag korrekt közbeszéd álarca mögé rejtőzik, a szomorú (patriarchális) magyar valóságot ismerve a szétvetett láb nem csak a szóvivők titkos fegyvere lehet. Bár tény, hogy az elmúlt években a tehetség és a munkabírás is szempont lett, de a karrierre vágyó fiatalok számára (ha apu vagy anyu nem tud kellő lendületet adni) a fenti eszköz, meg a "kitartó sima nyelv" továbbra sem elhanyagolható segédlet...
Király Béla
