Az 529 millió euró értékű program eredményeként négy év múlva a fővárosban a Dunába engedett, tisztított szennyvizek aránya 50 százalékról mintegy 95 százalékra nő az összes szennyvíz mennyiségéhez képest. A szennyvíztisztító napi 350 ezer köbméter szennyvíz biológiai megtisztítására lesz képes úgy, hogy a szennyvizet főgyűjtőcsatornán keresztül szállítják majd a csepeli telepre, ahonnan tisztítva ömlik bele a Dunába.
A telep vízépítési műtárgyainak és kiszolgáló épületeinek engedélyezési terveit már elkészítette a beruházásért felelős Csepel 2005 FH Konzorcium. A tervek mérnöki jóváhagyását követően a francia vezetésű konzorcium az engedélykérelmeket napokon belül beadja a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez.
Az Élő Duna projekt az EU támogatásával valósulhat meg
A projektigazgató jelezte, hogy a teljes projekten belül eddig a szennyvíztisztító telepen kívül két további építési alprojekt közbeszerzési eljárása zárult le, és megszülettek a szerződések is. A csepeli tisztítóba a pesti és a budai oldalról a Duna medre alá tervezett két "átvezetés" és a szennyvizet ide "átemelő" ferencvárosi, kelenföldi és albertfalvai szivattyútelepek rekonstrukciója egyaránt az Alterra Építőipari Kft. feladata lesz.
Az Élő Duna projekt az Európai Unió 65 százalékos támogatása mellett valósulhat meg, befejezését követően a megtisztuló folyóban 2010 után akár úszni is lehet. A projekt finanszírozásából az EU támogatása mellett a költségvetés 20 százalékkal, a fővárosi önkormányzat 15 százalékkal veszi ki a részét.
