A "Versenyben a világgal" kutatási program "Versenyképesség és környezetügy" című zárótanulmánya a vizsgált cégek közel 40 százalékát sorolja az innovatív és offenzív kategóriákba. A környezeti intézményesültség tekintetében a válaszadók egyharmada kapott maximális pontszámot: "A mintában szereplő vállalatok háromnegyede kinevezett környezetvédelmi felelőssel rendelkezik, ellenben csupán 6 százaléknak van környezetvédelmi bizottsága. A vállalatok 44 százaléka fordít figyelmet alkalmazottai környezetvédelmi képzésére, és ebből is csak 20 vállalatnál (a minta 6 százalékánál) terjed ki az oktatás valamennyi alkalmazottra, a túlnyomó többségnél ez az érintett szakemberekre szűkül. A mintában szereplő vállalatok 60 százalékának van írott stratégiai terve, és ezeknek 60 százaléka tartalmaz környezetvédelmi szempontokat."
Bár a számok kedvezőek, nem állítanám, hogy a környezettudatos vállalatirányítás "áttörést" ért el Magyarországon. Az ISO 14001-es minősítések GDP egységre vetítve a világ élvonalába helyezik Magyarországot, nem szabad elfelejtenünk, hogy csak a feldolgozóiparban meghaladja a 4000-et a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma. A külföldről támogatott - így a résztvevő cégek számára minimális költséggel járó - tisztább termelési programokra nehéz jelentkezőket toborozni, más szektorokba pedig egyáltalán nem jutott el a környezeti gondolat. Ezek közé tartozik például a kereskedelem.
A cikk második része
Vállalatok környezettudatosságának támogató és akadályozó tényezői - 1
A környezettudatos vállalaton olyan gazdálkodót értünk, amelynek vezetése felismeri, hogy a tisztább tevékenység nem feltétlenül kerül többe, sőt, kisebb anyag és energiafelhasználáson, jobb piaci megítélésen, növekvő dolgozói megelégedésen, a hatóságokkal és más érdekelt felekkel való jobb viszonyon keresztül anyagi és nem materializálható előnyökkel is járhat rövid és hosszú távon. Mégis, a valóságban hazánkban a vállalatoknak csak egy kis csoportja indult el ebben az irányban.
