A vállalkozások rossz vezetési moráljáról, a szabályokhoz való hozzáállásról és a cégek túlellenőrzéséről, illetve túladóztatásukról alakult ki élesebb vita ma a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Pécsi gazdasági fórumán.
Perlusz László, a VOSZ szervezési igazgatója beszédében kiemelte, hogy a tavalyi rossz év után idén is egy nehéz időszakkal kell szembenézniük a vállalkozásoknak. A VOSZ erre az időszakra hét pontba szedett tervvel vágott neki, amelyben többek között az adórendszer reformjával és a közterhek lehetséges csökkentésével foglalkozott. A programban továbbra is szerepel a feketegazdaság elleni küzdelem és az ország versenyképességének helyreállítása.
Fajszi Lajos, a szervezet Baranya megyei elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a régióban többek között azért "Hallatják a Hangjukat", hogy a feketegazdaság minél előbb elviselhető szintre csökkenjen, ugyanis ma olyan méreteket ölt, amely ellehetetleníti a vállalkozások helyzetét.
Burgmann György, a megyei Apeh kirendeltség illetékese a gazdasági fórumon elmondta, véleménye szerint pusztán adó csökkentéssel nem lehet helyre állítani a gazdaság versenyképességét, de még csak a gazdaság kifehérítése sem oldódna meg, jóllehet az adórendszer egyszerűsítése, illetve a közterhek csökkentése elősegíti a folyamatot. Úgy véli a vállalkozások fehér zónába terelését első körben a járulékok mérsékelésével lehetne elérni, második intézkedésként a személyi jövedelemadó csökkentése hatna kedvezően a piacra.
Bakos Gyula, a VPOP Dél-dunántúli Regionális Parancsnokság parancsnoka szerint a térség közepesen fertőzött a feketegazdasággal. Ugyan ezt támasztotta alá Dakos József Baranya Megye rendőrfőkapitánya, aki elmondta, az adatok szerint a feltárt bűncselekmények között mindössze 5 százalék volt tavaly a gazdasági jellegű, vagyis a helyi vállalkozások lényegében biztonságban vannak. Bakos a gazdasági fórum végén felajánlotta a VOSZ-szal való együttműködést a feketegazdaság elleni küzdelemben.
A meghívott cégek vezetői és az ellenőrző hatóságok képviselői között leginkább az ellenőrzések kapcsán alakult ki nézeteltérés. Ám a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal regionális igazgatója szerint sem feltétlenül használna a szabályok jelenleg Parlament előtt fekvő szigorítása és a bírságok megemelése. Hozzátette a kiskereskedelemben nagyon sok a kifogásolás és azoknál a cégeknél, amelyek visszaesők a szabálysértésekben nagyobb bírságokra számíthatnak. Halas Ernőné szerint nem feltétlenül jó megoldás a bírság tételek megállapítása a vállalkozások árbevétele után. Talán használhatóbb lenne olyan szabályozás, amely a bírságösszegeket a szabálysértés súlyához igazítaná.
Hasonló véleményen volt Papp István, az Országos Munkaügyi Felügyelőség elnöke is. Szerinte némely helyen túlzóak a szabályok, emiatt a büntetések helyett inkább sok esetben figyelmeztetnek, mint büntetnek. Abban az esetben azonban minden szabálytalan cég számíthat a büntetésre, ha úgy szeg szabályt, hogy sérti a munkavállalók garanciális jogait. Ha viszont egy vállalkozás elsősorban a szabályrengeteg nem tud csak eligazodni, de a munkavállalójának nem akar rosszat, annak ellenére, hogy szabálytalankodik, ott a felügyelőség figyelmeztet. Papp arra kérte a VOSZ-t, hogy segítsen lobbizni abban, hogy a kisebb munkaügyi vétségek miatt nem rekesszék ki a vállalkozásokat a közbeszerzési pályázatokról.