Nem kell új szerződést kötni
A múlt hétfőn elfogadott új villamosenergia törvény (Vet) lényege: versenyt generáló piacot teremt, fokozza az ellátás biztonságát és erősíti a fogyasztóvédelmet - tette hozzá a miniszter. A lakossági fogyasztóknak nem kell új szerződést kötniük a jelenlegi szolgáltatójukkal, ha nem akarnak a szabadpiacra lépni. A jövő év elejétől a jelenlegi hat áramszolgáltató mellett a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) is egyetemes szolgáltató lehet - mondta a miniszter.
Kóka János hangsúlyozta, hogy a lakossági áramárat az egyetemes szolgáltató 45 nappal a bevezetés előtt köteles bejelenteni a hivatalnak, és erről a fogyasztóit is tájékoztatnia kell. A háztartások garantált feltételekkel ellenőrzött áron kapják az áramot. Kóka János kiemelte a védett fogyasztó kategóriát, amit a Vet tartalmaz. Így azoknál, akiknek életfenntartásukhoz fontos az áramszolgáltatás, akkor sem kapcsolják azt ki, ha nem tudnak fizetni. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: a koalíciós megállapodás alapján az év végéig kidolgozzák azt a szociálpolitikát, amely a valódi rászorultság elvén működik majd.
Többen ügyelnek a piacra
A törvény szigorú fogyasztóvédelmi szabályokat tartalmaz, többek között az egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálati tevékenységére vonatkozóan, ami feltétele annak, hogy egyáltalán ilyen szolgáltatást végezhessen. A fogyasztók védelmét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség látja el. A Magyar Energiahivatalnak ez a részlege átkerül a főfelügyelőséghez. A liberalizált árampiacon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Energia Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal kényszerítheti ki, hogy ne éljenek vissza a helyzetükkel még az erőfölényben lévők sem.
A miniszter közölte, hogy a hosszú távú áramvásárlási szerződésekről várhatóan még júliusban lezárulnak a tárgyalások. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) álláspontja változatlan: ezeket a szerződéseket - a jellegüknél fogva - meg kell szüntetni, mert korlátozzák a versenyt, ez pedig árfelhajtó tényező. A minisztérium reményei szerint a magánjogi szerződések helyzete megnyugtatóan rendeződik.
Független marad a Mavir
A villamosenergia nagykereskedőknek, mint amilyen a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) minden év október 31-ig nyilvános aukción kell értékesíteniük a lekötött kapacitásokat, ami fontos eszköz a verseny erősítésére. A miniszter szólt a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában lévő Mavir villamos energia rendszerirányító függetlenségéről. Ennek garanciája a GKM - válaszolta az MTI kérdésére Kóka János. Nem a tulajdonosi hovatartozásról van szó - tette hozzá -, hanem a szabályozás biztosíthatja a rendszerirányító függetlenségét.
Kóka János közölte, hogy kormányrendelet intézkedik majd arról, hogy az összes energiafogyasztás arányában melyik évben mennyi zöldenergiát használjanak fel. A GKM elképzelései szerint bevezetik majd a zöldbizonyítványt, hogy a leginkább költséghatékony termelést juttassák versenyelőnyhöz. A miniszter hozzátette: a prioritások között kiemelt szerepe van a bio- és a geotermikus energia felhasználásának.
A piaci szereplők még ismerkednek az új rendszerrel
Boross Norbert, az RWE-EnbW tulajdonában lévő Elmű és Émász kommunikációs igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a minisztérium a szakmai konzultáción megnyugtatta a piaci szereplőket, hogy a szükséges alsóbbrendű jogszabályok időben elkészülnek. A részletes "játékszabályok" ismeretében lehet majd kialakítani piaci stratégiát - tette hozzá az igazgató.
Szerinte ezek ismeretében lehet majd dönteni többek között arról, hogy egy olyan egyetemes szolgáltató, mint az Elmű és az Émász a kétmillió fogyasztójának milyen forrásból tudja beszerezni az áramot. Az új villamosenergia törvény hatályba lépésével megszűnik az MVM és az áramszolgáltatók közötti szerződés, így a biztos forrás is - magyarázta Boross Norbert. Fontos lesz a nagykereskedői nyilvános aukció szabályozása, mert ha például egy kereskedő beékelődik a láncba, akkor az megemeli majd az áram árát - hangsúlyozta a szakember.
Hazánkban a teljes liberalizáció a villamosenergia-piacon 2008. január 1-jétől valósul meg, a gázszolgáltatók közül pedig a tervek szerint a jövő év közepétől választhat majd szabadon a lakosság is. Az árampiac megnyitásának jogszabályi feltételei lényegében megteremtődtek, a szükséges kapcsolódó jogszabályok őszig készülnek el, ez mintegy 4-5 kormány- és mintegy 20 miniszteri rendeletet jelent majd.
