Az erdélyi napilap utal a Romania libera című román lap előző napi közlésére, amely szerint megtörténhet, hogy hamarosan újraindul a ciántechnológiás aranykiválasztás Nagybányán. A 2000. január 30-án bekövetkezett tiszai ciánszennyezést okozó vállalat ugyanis állítólag a közelmúltban Mihail Prohorov orosz milliárdos tulajdonába került.
A Krónika emlékeztet: a Transgolddá átkeresztelt társaság csődbe ment, aktíváit többfordulós licit útján a brit Oxus Gold és a kazah Kazach Gold társaság vásárolta meg 16 millió lejért (csaknem 4 millió euróért). A két társaság által létrehozott Romaltyn Mining cégből azonban kiszállt a brit fél, így az 100 százalékban a Kazach Gold tulajdonába jutott.
A gazdasági válság hatására azonban a kazahok is túladtak a nagybányai szerzeményen, melynek új tulajdonosa immár a legnagyobb orosz aranykitermelő vállalat, a Polyus Gold társaság lett. Ennek tulajdonosa Mihail Prohorov, az Onexim csoport 44 éves főrészvényese. Oroszország második leggazdagabb emberét Vlagyimir Putyin miniszterelnök gazdasági holdudvarához tartozóként tartják számon.
A Krónika emlékeztet: az új tulajdonos 100 millió eurós beruházással szeretné mielőbb elkezdeni a ciántechnológiát alkalmazó nagybányai aranykiválasztást. Az újraindításra vonatkozó kérés dokumentációja az illetékes környezetvédelmi hatóság elbírálására vár. Calin Crisan, a Máramaros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője a Romania liberának ecsetelte: nem elképzelhetetlen, hogy az orosz befektetők megkapják az aranykitermelési engedélyt, ehhez azonban meg kell felelniük az Európai Unió követelményeinek. Utóbbiak szerint az ülepítő medencébe jutó víz ciántartalma nem haladhatja meg a tíz milligrammot literenként.
Borbély László környezetvédelmi miniszter a Krónika kérdésére elmondta: ez olyan fontos kérdés, amit semmiképpen nem lehet félvállról kezelni. Hozzátette: az ő asztalára eddig nem került olyan dokumentum, amelyik a nagybányai cég újraindítására vonatkozna, a cég képviselői nem jelentkeztek a minisztériumban azért, hogy tárgyaljanak az újraindításról.
Megjegyezte, ő maga csak a nagybányai ciánszennyezés tízéves évfordulójára próbált tájékozódni a Romaltyn Mining társaság helyzetéről. Azt a tájékoztatást kapta, hogy a cég 2007-ben nem jutott környezetvédelmi engedélyhez működése újrakezdéséhez. 2010-ig kapott haladékot, hogy számos környezetvédelmi beruházást elvégezzen. "Ha ezeket a beruházásokat elvégzi, lehetett volna beszélni arról, hogy újraindíthatja a tevékenységet vagy nem. Úgy tudom azonban, hogy ezek a beruházások nem történtek meg maradéktalanul" – állapította meg a miniszter. Hozzátette: egyelőre csak részleges információkkal rendelkezik, csütörtökön kap teljes tájékoztatást az engedélyezés helyzetéről.
Közölte: az ügyben semmiképpen sem politikai, hanem szakmai döntést hoznak majd az illetékes hatóságok. Hangsúlyozta meggyőződését, hogy a verespataki aranybánya ügyében sem lehet politikai döntésnek tekinteni, hogy az engedélyezési folyamat felülvizsgálata bekerült a kormányprogramba. "Verespatak esetében az engedélyezési folyamat leállt, és addig nem megyünk tovább, amíg nincs új városrendezési engedély" – szögezte le a miniszter.
MTI
