A Der Spiegel vasárnap megszellőztetett értesülése szerint a konszernek (EON, RWE, EnBW, Vattenfall) a kormánnyal folytatott tárgyalásokon értésre adták: amennyiben Berlin csakugyan adót vetne ki az atomerőművekben felhasznált fűtőelemekre, és az illetékes miniszter feltételekhez kötné a nukleáris energia termelését, akkor számos atomerőmű üzemeltetése gazdaságtalanná válna. Ezért az illetékes konszernek kénytelenek lennének haladéktalanul leállítani azokat. A kieső energiamennyiséget ebben az esetben külföldről kellene importálni.
Az energetikai cégóriások hetek óta tárgyalnak a berlini pénzügyminisztériummal az atomerőművek üzemidejének esetleges meghosszabbításáról. (Az üzemidőt a Schröder-kormány évekkel ezelőtt 19 évben szabta meg, tehát ennyi ideig tartó áramtermelés után az adott erőművet le kell kapcsolni a hálózatról.) Céljuk az üzemeltetési idő legalább 14 évvel való meghosszabbítása, valamint a tervezett fűtőelem-adó megtorpedózása. Ennek fejében hajlandók volnának egyszeri fix összeget (hírek szerint 30 milliárd eurót) befizetni az államkasszába.
A berlini kormány szeptember elején dönt az új energiakoncepcióról, amely hosszabb távra megszabná az energiaforrások felhasználásának súlyozását. A hangsúly a megújuló források (szél- és napenergia, árapály, biomassza) preferálásán van, a fosszilis (szén és szénhidrogének) energiaforrások szerepének egyidejű visszaszorításával. Az atomlobby viszont azt állítja, hogy a megújuló források csak hosszabb távon lesznek képesek pótolni a fosszilis energiahordozókat, ezért amolyan "áthidaló technológiaként" még évtizedekig szükség lesz atomerőművekre. (A Schröder-kormány koncepciója értelmében a legfiatalabb erőműre, a bajorországi Isar 2-re is legkésőbb 2020-ban bezárás várna.)
A tervezett fűtőelem-adó értelmében az energetikai konszerneknek az erőművekben felhasznált urán, illetve plutónium minden grammja után 220 eurót kellene fizetniük az államkasszába. A teljes összeg évente 2,3 milliárd euróra rúghatna, amennyiben a kormány valóban jóváhagyja a tervet.
Az ellenzéki Zöldek elnöke vasárnap óva intette a kormányt attól, hogy engedjen az energetikai konszernek "zsarolásának". Claudia Roth szerint a keresztény-liberális koalíció "térden csúszik" az atomlobby előtt.
A Zöldek alsóházi frakcióvezetője, Renate Künast bejelentette: pártja az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a Merkel-kormány megpróbálná a felsőház (Bundesrat) megkerülésével keresztülvinni az atomerőművek üzemeltetési idejének a meghosszabbítását.
Az Észak-Rajna-Vesztfáliában májusban rendezett tartományi választások elvesztése óta a konzervatív-liberális tábornak (CDU/CSU és FDP) nincs többsége a törvényhozás felsőházában. Sarkalatos törvények elfogadtatásához a Merkel-kormánynak szüksége van a felsőház jóváhagyására; ott azonban a május óta megerősödött pozícióval rendelkező szociáldemokraták és Zöldek nyilván megfúrnák az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását.
Megszólalt a témában a Greenpeace is. A környezetvédő szervezet német tagozatának vasárnapi közleménye szerint a nyolc legrégebbi atomerőművet azonnal le lehetne állítani anélkül, hogy ez nehézségeket okozna az áramellátásban. A fenti erőművek (köztük Biblis A és B, Brünsbüttel és Krümel) ugyanis a villamosenergia-felhasználásnak csupán 5,4 százalékát adják.
Németországban 13 atomerőmű üzemel, ezek fedezik az áramfelhasználás mintegy 12 százalékát. A legöregebb erőműveket (köztük Biblis A-t és B-t) a 2000-ben kötött egyezség alapján már idén le kellene kapcsolni a hálózatról.
MTI
