A környezetvédelmi tárca által készíttetett tanulmány szerzői megállapították, hogy 2004 és 2010 között a környezetszennyezés okozta kár több mint a duplájára emelkedett. Emlékeztetnek rá, 2004 volt az az év, amikor a kínai kormány meghirdette a "zöld GDP" projektet, vagyis környezetkímélő növekedés célját.
A GDP-arányos közvetlen veszteséget 2,5 százalékra becsülték 2010-ben, de számításaik szerint amennyiben az ökoszisztémában, így az erdőkben, mocsarakban, legelőkben okozott károkat is figyelembe veszik, mértéke az éves bruttó haza termék 3,5 százalékát is eléri.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a szennyezés ára gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. 2010-ben a GDP 10,4 százalékkal bővült éves szinten, míg környezeti ártalmak okozta veszteség 13,7 százalékkal emelkedett.
A jelentés nem teljes körű, nem tartalmazza például az embereknél okozott egészségkárosodás kezelésének anyagi vonzatait, továbbá egyes térségekből hiányoztak a szükséges adatok.
Megfigyelők szerint a helyi, tartományi, városi kormányzati vezetők nem szívesen vesznek tudomást az effajta kutatások eredményeiről, mivel árnyékot vetnek az adott térség gazdasági fejlődésének statisztikáira. A dokumentum közzé tételét állítólag meg is ritkították, dacára annak, hogy a számításokat évente elkészítik.
A szakemberek még megállapították, 2010-ben csaknem 560 milliárd jüanra (90 milliárd dollár) lett volna szükség ahhoz, hogy a környezetben keletkezett károkat közömbösítsék, csaknem a duplájára a hat évvel korábbi összegnek.
Egy másik - 2006-ban kiadott, szintén kormányzati jelentésből kiderült, hogy 600 kínai városban évente körülbelül 358 ezer korai halálozás oka a levegőszennyeződés. Az ezekkel összefüggő becsült egészségügyi ellátás költsége akkor megközelítette a 153 milliárd jüant (24,6 milliárd dollár). A Világbank 2007-ben a GDP 4,3 százalékára tette a levegő- és vízszennyezés okozta betegségek kórházi költségeit Kínában.
A legutóbb közzé tett jelentés készítői összefoglalóként megállapítják, hogy a napjainkban használt számítási módszerek nem adnak pontos képet a források felhasználásának költségekben és a környezet állapotában megmutatkozó következményeiről, ezért az ország publikált gazdasági eredményei túlzóak.
MTI
