Brüsszel a diplomák és szakképesítési oklevelek kölcsönös elismerésére tesz javaslatot az unió mind a 27 országában az eddiginél lényegesen magasabb számban.
Mérnökök, építészek, könyvelők, orvosok és jogászok például jelenleg saját hazájukon kívül bárhol máshol az EU-ban csak nagy nehézségek árán tudják végzettségüket elfogadtatni. A munkavállalást országonként eltérő szabályrendszer nehezíti. Ugyanakkor tagállamonként csak korlátozott számban állnak rendelkezésre megfelelő szakemberek és egyes szakterületeken nem is áll rendelkezésre elegendő számú képzett munkaerő.
Németországban például komoly szakemberhiány van, különösen a gépiparban, bár az ország még így is Európa legerősebb gazdasági motorjának számít. A német mérnökszövetség szerint például tavaly 36 ezer mérnöki állás maradt betöltetlen az országban, a legnagyobb német informatikai szakmai szövetség a Bitkom szerint pedig 43 ezer.
Brüsszel már hosszú évek óta folytat tárgyalásokat a tagországok által kölcsönösen elfogadott szakképesítések számának növeléséről és 2005-ben irányelveket is kibocsátott a kérdésben. Az irányelvek alkalmazása alól azonban számos kibúvó nyújt lehetőséget az egyes kormányoknak ahhoz, hogy "megvédjék" a belföldi munkahelyeket a külföldi munkavállalókkal szemben.
Nem teljesen indokolatlanok és alaptalanok viszont a szakképzési dokumentumok kiadásakor alkalmazott mérce egységességét illető fenntartások.
Az egységesen alkalmazott standard hiánya mellett is növekszik az uniós tagországok között az egyetértés abban, hogy az európai gazdasági fellendülés ütemének gyorsítását és a gazdasági válság idején kialakult magas munkanélküliség visszaszorítását egy rugalmasabb és átjárhatóbb uniós munkaerőpiac létrehozása szolgálná leginkább. Valóságos reformkényszerről van szó, amit csak tovább fokoz Európa elöregedése, csakúgy, mint a képzett európai szakemberek elvándorlása az Egyesült Államokba.
MTI
