Góczi István nyilatkozott az újságnak, hogy az Emfesz eladásáról már két éve tárgyaltak, főleg a RosUkrEnergóval (RUE) és a Gazprommal, miután a tulajdonos Dmitrij Firtas ukrán üzletember el akarta adni a cég egy részét vagy egészét.
Az Emfesz alapvető értéke a fogyasztók - a magyar piac 23 százaléka - valamint a RUE-val 2015-ig fennálló szerződés, de a RUE-nak az utóbbi két évben problémái voltak a gázszállításban, és ez nagy mértékben csökkentette a cég vonzerejét. Az Emfesz helyzete kritikus: a RUE-nak 365,5 millió dollárral tartozik - ebből 295,1 millió már esedékes lett volna - miközben az anyacég, a ciprusi székhelyű Mabofi 280,5 millióval tartozik az Emfesznek. A Gazprom idén januárban kizárta a RUE-t az orosz-ukrán gázszállításból, attól kezdve csökkent az Emfesznek szállított gáz mennyisége, és a beérkezett mintegy 350 millió köbméterhez nincs egyetlen papír sem a Gazpromtól, sem a RUE-tól, sem az ukrán Naftogaztól. Ez gond, hiszen az importált árut 60 napon belül megfelelő papírokkal el kell vámolni. Hogy honnan jött a gáz, magam sem értem egészen pontosan, de április 26-án végleg megszűntek a szállítások - mondta Góczi.
Az újságíró kérdésére - hogy a csapot azután zárták-e el, hogy Vlagyimir Putyin orosz kormányfő figyelmeztette Julija Timosenko ukrán miniszterelnököt -, Góczi elmondta: ez előtt a Gazprom és az ukrán Naftogaz vezérigazgatói tárgyaltak, és az ukrán cég vezetője onnan távozva telefonon utasította diszpécsereit a csap elzárására. Hogy hogyan érkezhetett addig négy hónapon át Magyarországra gáz - habár nem tudni honnan -, azt Góczi azzal magyarázta, hogy Ukrajnában 2005 óta a rendszerben lévő gáz 20-25 százaléka eltűnik, szintén nem tudni, hová, így nem volt újdonság, hogy hónapokig nincs pontos mérleg és kimutatás.
Góczi szerint őt az Emfesz eladásáról a Rosgas győzte meg: vállalta az Emfesz adósságainak rendezését, a gázszállítások megoldását, és hogy az Emfesz tiszta lesz. Már rég érdeklődtek, és az utolsó pillanatban tették meg ajánlatukat, amikor a gázcsapot elzárták. Ha nem jelent volna meg a Rosgas, az Emfesztől már elvették volna a működési engedélyt - mondta.
Kérdésre Góczi kifejtette: ő saját vagyonával felel, ezért végül nem a Mabofinak, hanem neki lettek volna problémái a magyar hatóságokkal. Nem zsarolták meg, de nem is kellett, maga is értette a helyzetet. Ha rosszul döntött volna, a magyar piac 23 százalékának gáz nélkül maradása komoly szociális és politikai következményekkel járt volna.
Vagyis a Rosgas dolga az volt, hogy az Emfeszt elvegye Firtastól? - kérdezte az újságíró, és Góczi azt válaszolta: úgy véli, ez volt a feladat, és majd eladják a céget, amint rendbehozták. A Gazpromnál még a legutóbbi megbeszéléseimen is szó volt az Emfesz megvételéről, de a Gazpromnak nem kell zűrös helyzet, neki fontos, hogy rendezve legyenek az adósságok - mondta.
Az újságíró megállapította, hogy az orosz gázból szerzett jövedelem százmillióit a ciprusi Mabofi használta fel, és megkérdezte, kik Firtas tulajdonostársai a Mabofinál, és köztük van-e a nemzetközileg körözött Szemjon Mogiljevics (amint sokan tudni vélik), de erre Góczi azt mondta, nem tudja, és nem érdeklődött az iránt, hogy kinek a javára forgatja és használja fel a pénzt a Mabofi. Mindenesetre "a Mabofi Firtas cégbirodalmának alapvető finanszírozási forrása volt. Emellett pénzügyi kapcsolatban állt a GEMM céggel", mondta Góczy. (A GEMM a volt Eural Trans Gas, a kereskedő, amely a közép-ázsiai gázt a RUE-nak Ukrajnába továbbította).
Góczy hozzátette: noha tartott attól, hogy rá hárul a végső felelősség, azért nem távozott posztjáról, mert amíg a RUE-nak az osztalékát a Centragason és Mabofin keresztül - hitelek biztosítékaként - le kellett tennie, a rendszer zárt volt. Amint azonban a RUE-t kizárták a szállítási sémából, minden függő helyzetbe került. Az osztalékkal kellett volna lezárulnia a 2008-as szállításoknak, de a pénz máig nincs sehol.
Amikor ezt megértettem, megtagadtam a Mabofitól a hitelt: legutóbb idén kapott 10 millió dollárt, most az Emfesz számláján 150 millió dollár van, és marad is, amíg meg nem oldódik a helyzet - mondta Góczi.
A Firtas által indított perekkel, valamint azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon is büntetőeljárás indult, leszögezte: Firtas cégei valamiért orosz bírósághoz nem fordultak, és a magyar szervektől nem érkezett idézés. Az Emfeszt én vettem meg 2004-ben, és én adtam el. Meghatalmazásom volt rá. A Mabofi és az Emfesz nevében számtalan ügyletet bonyolítottam. Firtas véleményét pedig nem hallottam - mondta.
Az újságíró megjegyezte: Firtas nem tudja őt elérni telefonon, és Góczi kijelentette: az új tulajdonosok megtiltották, hogy érintkezzen a korábbiakkal, de Firtas tudta, hogy tárgyalások folynak az eladásról. Ha nem jól zárja le a sémát, el kellett volna számolnia a magyar adóhivatallal. Úgy gondolom, kapóra jött neki az eladás, mert így megszűnt a veszély, hogy személyesen vele szemben adóköveteléseket támasszanak - mondta végül.
Egy másik terjedelmes cikkben a lap ismertette a pénzek bonyolult útját, és megállapította: a Gazpromnak az Emfesszel való együttműködés sokba került, hiszen a RUE útján gyakorlatilag hitelbe adta a gázt, és az ellenértéket egy év után kapta meg, noha minden más partnerrel havi fizetésről szólnak a megállapodások. A lap szerint a Gazprom már három éve törekedett a "zárt magyar kör" megnyitására, de nem járt sikerrel, mert a RUE másik tulajdonosa, Firtas ezt akadályozta, a szállítások leállítása viszont nemzetközi botránnyal járt volna, amely ártott volna a Gazprom jó hírének.
