Itthon is milliárdos károkat okoznak a hamisítványok

Mi lesz az elkobzott árukkal?

Bencze József, a Vám- és Pénzügyőrség rendészeti főigazgatója a magyarországi helyzetet hamis termékek szempontjából sem jobbnak, sem rosszabbnak nem tartja az uniós tagállamokhoz képest. "A tapasztalat azt mutatja, hogy az olcsó illegális árukat főként ott lehet értékesíteni, ahol gyengébb a vásárlóerő" - tette hozzá kérdésünkre.

Mint azt a szakembertől megtudtuk, a hamisítványok jelentős része távol-keleti országokból érkezik Európába. Ezek között sok az úgynevezett "no name" termék, amelyekre azt követően varrják fel a hamisított márkajelzéseket, hogy az megérkezett valamelyik célországba. A hazai vámosok az elmúlt két évben 24 ilyen tevékenységet végző varrodát fedeztek fel, amelyek többségében a dolgozókat is feketén foglalkoztatták.

Jótékony célokra

Amennyiben a Vám- és Pénzügyőrség hamisítványokra bukkan, akkor az árut jogában áll visszatartani. "Ezt akkor is megtesszük, ha egy védjegyjogosult cég hívja fel a figyelmünket valamilyen gyanús esetre. Ekkor a lefoglalt termékeket raktárba szállítjuk, melynek költségeit az érintett cég fizeti. A védjegyjogosultnak ezt követően tizenöt napja van arra, hogy megindítsa a bírósági eljárást a gyanúba került féllel szemben" - magyarázza Bencze József.

A hazai törvények lehetőséget adnak arra, hogy a büntető- és a szabálysértési eljárás során elkobzott árukat közérdekű, jótékony célra is fel lehessen használni. Így adott esetben különböző karitatív szervezeteknek adhatják az elkobzott ruhaneműket, persze csak azt követően, hogy a hamis márkajelzéseket eltávolították róluk. A jövedéki termékeknek (például szeszes ital vagy cigaretta) azonban már más a sorsuk, ezeket minden esetben megsemmisítik.

Kiss Gergely

Menedzsment Fórum