A szakmai szervezet munkatársa szerint elsősorban a nem megfelelő szabályozásban kell keresni a szélenergia nagyobb elterjedésének akadályát. A Magyarországon jelenleg működő 71 szélerőmű által termelt évi mintegy 200 gigawattóra villamos áram a megújuló energiaforrások csupán egy százalékát teszi ki, a teljes villamosenergia-termelés mintegy fél százalékát képes fedezni - hangsúlyozta a szakértő. Kiemelte: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) korábbi számításai alapján ezt az arányt anélkül lehetne 50-100 szorosára bővíteni, hogy kárt okoznának vele a természetvédelmi területekben.
Varga Katalin elismerte, hogy a szélerőművek egyik legnagyobb hátránya a nehezen előre jelezhető energiatermelés, azonban szerinte ennek kiküszöbölésére vannak megoldások. A villamoshálózat akár komolyabb befektetés nélkül is képes lenne 1000 megawatt szélenergia befogadására, például egyes erőművek rendelkezésre állásásának díjazásával, illetve új tarifarendszerrel irányított fogyasztói szokások kialakításával - mutatott rá az Energia Klub munkatársa.
Varga Katalin szerint a jelentős befektetői érdeklődés ellenére a szélenergia-szektort a kötelező villamos energia menetrendadás, az ehhez kapcsolódó pótdíjak, valamint a MAVIR által bizonytalanul meghatározott leszabályozás hátráltathatja.
A szélerőművek után érdeklődő beruházók ilyen körülmények között - a megtermelt áram garantált átvétele ellenére is - csak nehezen tudják előre jelezni várható bevételeiket, ami miatt a bankok sem szívesen állnak projektjeik mögé - fűzte hozzá.
Tari Gábor, a rendszerirányító MAVIR vezérigazgatója szerdán egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jogszabályok támogatják a szélerőművek beilleszkedését a hazai áramellátásba, noha szélenergia sajátossága, hogy termelése kiszámíthatatlan, ezért a termelés bővülése fokozott feladatot jelent a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában.
Elsőként a sopronkövesd-nagylózsi szélerőműparkot üzemeltető Hungarowind Kft.-vel sikerült szerződést kötni, amelyben az energiatermelő rendszerszintű szolgáltatásként vállalta, hogy visszaterheli a teljesítményt, amennyiben ezt az energiarendszer biztonsága szükségessé teszi - húzta alá a MAVIR vezérigazgatója. A szerződés értelmében a két fél megosztja a szükséges visszaterhelések kockázatát.
A MAVIR célja, hogy amennyiben az első szerződés beválik, és jól szolgálja a rendszer egyensúlyát, a többi szélerőmű-parkkal is kössön hasonló szerződéseket. Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója úgy vélekedett, a szélenergia-termelés bővülésével jogszabály-módosítás is szükségessé válhat.
MTI/Menedzsment Fórum
