Az ügyvéd rámutatott: a Büntető törvénykönyv (Btk.) 292. § (1) bekezdése szerint, aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki ezt a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A törvényi tényállás arról is rendelkezik, hogy aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető. Látható tehát, hogy az (1) bekezdésben rögzített szándékos alakzatért akár három év is kiszabható, míg a gondatlan elkövetés, illetve az előkészület egy évvel büntetendő.
A gyakorlatban előfordulhat, hogy egy elkövetési magatartás kifejtésével elviekben két bűncselekmény is megvalósul. Bizonyos szempontoktól vezéreltetve azonban a Btk. szelektál: vagy mindkét bűncselekmény megállapítását kötelezővé teszi, vagy csak az egyikét. A M.E.G.A.-ügyben egy eddig nem taglalt újabb törvényi tényállás, a csalás léphet be a képbe - igaz, kizárólag akkor, ha súlyosabban büntetendő, mint a rossz minőségű termék forgalomba hozatala.
A M.E.G.A. értékesítésének volumenét látva, szinte bizton állítható, a kár nyilvánvalóan meghaladja az ötvenmillió forintot - mondta a lapnak Baranyi Róbert. Ilyenkor különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett csalásról van szó. Tudni kell, a csalás minősített esetei értékhatárokhoz kötődnek, az elkövetőnek legalább kétmillió-egy forint vagy afeletti kárt kell okoznia ahhoz, hogy jelentős értékre elkövetett csalásról beszélhessünk, amelynek büntetése egy és öt év között van. Ez a tételkeret már nyilvánvalóan magasabb, mint a rossz minőségű termék forgalomba hozataláért kiszabható három év. Itt pedig különösen nagy értékre elkövetett csalás megállapításával lehet számolni, e bűncselekmény büntetési tétele kettő és nyolc év közé esik.
A gyakorlatban pedig már a jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett csalásért kiszabható büntetés végrehajtását is elég nehéz a védelemnek felfüggesztettre "kihoznia". Vagyis - de természetesen a bíróság mondja majd ki a végső szót - ha más feltételek is adottak, például nincs az ügyben jelentős időmúlás (négy-öt év vagy több), azzal kell számolni, hogy a M.E.G.A.-ügy szereplői végrehajtandó szabadságvesztést kaphatnak.
A M.E.G.A. cégcsoport osztrák tulajdonosa cáfolta a vádakat, amelyek szerint tudatosan romlott árut forgalmazott volna. Ennek vizsgálata során a magyar hatóságok a következő paragrafusok alapján indulhatnak el: a Btk. 294. § (1) bekezdése értelmében a rossz minőségű termék megállapíthatósága tekintetében részben a nemzeti szabvány az irányadó akkor, ha szabvány állapítja meg a termék minőségi követelményeit, és a termék a szabványban írt legalacsonyabb minőségi követelménynek sem felel meg. Ezen túlmenően a Btk. 294. § (2) bekezdése alapján rossz minőségűnek kell tekinteni azt a terméket is, amely rendeltetésszerűen nem használható vagy használhatósága jelentős mértékben csökken.
Előfordulhat, hogy a hatóság csak rossz minőségű termék forgalomba hozatalát állapítja meg. Ilyenkor vizsgálni kell azt a tényt is, hogy a minőség - jelen esetben a szavatosság - vonatkozásában milyen okiratban közölt a forgalmazó valótlan adatot. A valótlan adat közlése ugyanis szintén bűncselekmény, a minőség hamis tanúsítása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben az elkövetés jelentős mennyiségű vagy értékű termékkört érint - írja a Napi Gazdaság.
