"Csak az szörnyű, hogy nem meglepő" - összegezte véleményét a konferencia eredményéről Kerekes Sándor, Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója, aki többek közt a Magyar ENSZ Társaság környezetgazdaságtani szakosztályának is vezetője.
A döntési mechanizmus is csődöt mondott
A Corvinus Egyetem szakembere szerint a koppenhágai kudarc nem csak a klímakonferencia kudarca, hanem az is bebizonyosodott, hogy a teljes egyhangúságra épülő döntési mechanizmus alkalmatlan egy átfogó klímavédelmi egyezség elfogadására.
A professzor kifejtette: a klímavédelem témájában rendezett első, 1972-es stockholmi konferencia óta ugyanazok a problémák jellemzik az összes ENSZ-klímakonferenciát. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az egyezmények elfogadásához egyhangú döntés szükséges, amit gyakorlatilag lehetetlen biztosítani. Egy másik probléma általánosabb természetű: a politikusok időhorizontja legfeljebb néhány évre terjed ki, miközben az éghajlatvédelem eredményei 50-100 éves távlatban érzékelhetők.
"A világ vezetőitől a jelek szerint nem várhatunk sokat e téren, jóllehet a Föld megmentéséhez mindössze arra az áldozatra lenne szükség, hogy mondjunk le az anyagi fogyasztás évi 1-2 százalékáról. A vezetők azonban az ezzel járó konfliktust úgy tűnik, nem hajlandóak bevállalni" - fejtette ki Kerekes Sándor.
Kerekes Sándor végül elmondta azt is: "kellemes meglepetést" jelentett, hogy Koppenhágában előrelépés történt a fejlődő országok klímatámogatásának kérdésében. Ugyanakkor úgy vélte, bár a felajánlott összeg Magyarországról nézve jelentősnek tűnik, globálisan elenyésző. "Ez azonnal nyilvánvalóvá válik, ha összehasonlítjuk egy nagyobb ország katonai költségvetésével" - mutatott rá.
Már Mexikóra koncentrálnak
A Természetvédelmi Világalap (WWF) elégedetlen a koppenhágai klímacsúcson elért eredménnyel, mert a megfogalmazott Koppenhágai Egyezmény nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű - mondta Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának munkatársa az MTI-nek vasárnap.
"Az éghajlatváltozás nem fogja megvárni, amíg a világ vezetőinek sikerül megegyezniük a klímavédelemről" - hangsúlyozta a tárgyalásokat Koppenhágából követő szakértő. Benkő Dániel úgy vélte, hogy a mostani megállapodással - melyet még az aláírók is csak átmenetinek szánnak - nincs garancia a 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés elkerülésére.
Benkő Dániel úgy vélte: egy jogilag kötelező érvényű, átfogó klímavédelmi szerződés megalkotására a 2010 végén tartott mexikói klímacsúcson van esély, már csak azért is, mert az Egyesült Államok presztízskérdést csinálhat abból, hogy egy vele szomszédos országban szülessen meg a megállapodás. Ennek azonban egyik fontos előfeltétele, hogy az amerikai képviselőház által már elfogadott klímavédelmi törvényt a szenátus is jóváhagyja - tette hozzá.
Az Energiaklub is csalódott a Koppenhágai Egyezményt illetően, a szervezet szakértője szerint a csúcs messze alulmúlta a várakozásokat.
"Baliban legalább megvolt az, hogy két év elteltével meddig kell eljutni, a mostani egyezmény azonban még menetrendet sem tartalmaz" - emelte ki Bozsó Brigitta a 2007-es klímacsúcson elfogadott tárgyalási útitervre utalva, mely alapján a dán fővárosban kellett volna megszületnie az új klímavédelmi egyezménynek.
A szakértő szerint a legnagyobb baj az, hogy a Koppenhágában elért szerény eredmény messze nem elég ahhoz, hogy az emberiség elkerülje a szélsőséges éghajlatváltozást. "Retorika szintjén nagyon rendben voltak a politikusok, végül azonban csak az egymásra mutogatás maradt" - jegyezte meg az Energiaklub szakértője, aki a helyszínen követte az eseményeket.
Ami a jövőt illeti, Bozsó Brigitta úgy vélte, van esély arra, hogy a szakértők, a közvélemény és a civil társadalom nyomására a világ vezetői megegyezésre jussanak egy globális éghajlatvédelmi megállapodásról. "Mexikóban már tényleg muszáj lesz valamit letenni az asztalra" - hangsúlyozta a 2010 végén a közép-amerikai országban rendezett, következő ENSZ-klímacsúcsra utalva.
Szinte csak a kínaiak lógnak ki a sorból
Nyugat-Európában is több helyen csalódottsággal fogadták a Koppenhágában elért eredményeket. Németországban például kudarcként fogja fel a többség a Koppenhágában történteket, azonban Angela Merkel kancellár egy interjúban figyelmeztetett arra, hogy nem szabad csak negatívan értékelni a dán fővárosban történteket.
A kancellárnál jóval keményebben fogalmazva Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter súlyos kudarcról beszélt. "Többet akartunk, de csak ennyit sikerült elérni" - jelentette ki a miniszter, felróva, hogy nem sikerült élni a történelmi helyzet kínálta lehetősséggel.
A kínai külügyminiszter másokkal ellentétben pozitívnak értékelte a szombaton lezárult konferenciát, azonban azt Jang Csi-cse is elismerte, hogy ez nem a végállomás, hanem az új kezdet.
A kínai külügyminisztérium honlapján vasárnap közzétett nyilatkozatban pozitív eredménynek leginkább azt tekinti, hogy a Kiotói jegyzőkönyv által elfogadott elvet, miszerint "a felelősség közös, de különböző mértékben terheli a fejlett, illetve a fejlődő államokat" ezúttal is érvényesítették, továbbá lépést tettek előre a fejlett országok kötelező kibocsátás-csökkentésének irányába, továbbá a fejlődők önkéntes kibocsátás-mérséklésének terén.
A kínai diplomácia vezetője kiemelte még, hogy a konferencián konszenzus született olyan kulcskérdésekben, mint a károsanyag-kibocsátás hosszú távú céljai, a fejlődők anyagi és technológiai támogatása és az átláthatóság.
A fejlődők és a fejlettek között nagy különbség van történelmi kibocsátásaikat és a jelen kibocsátás mértékét tekintve, valamint alapvető nemzeti sajátosságaik és a fejlettségi fokuk vonatkozásában - áll a nyilatkozatban. "Ezért különböző mértékű felelősséget és kötelezettséget kell vállalniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben" - húzza alá Jang, megállapítva, hogy "a koppenhágai konferencia nem a végállomás, csak egy új kezdet".
MTI/Menedzsment Fórum
