Tömöri Balázs, a Greenpeace aktivistája az MTI-nek elmondta, a megépíteni szándékozott két új blokknak nincs olyan vasbeton burkolata, amely ellenállna egy rázuhanó repülőgépnek. A terület földrengésveszélyes zónában van, ahol már 7,2-es erősségű rengés is előfordult, azonban az erőmű legfeljebb 6-os rengésnek tudna ellenállni.
Aggályos a környezetvédők szerint az is, hogy a bővítés 1980-as technológiával készült tervek alapján történne, továbbá senki nem vizsgálta egy esetleges baleset magyarországi hatásait.
Tömöri Balázs minden szabály arculcsapásának nevezte, hogy jelenleg az előzetes környezetvédelmi eljárások zajlanak, azonban az építkezés közben folyik. A Greenpeace aktivistája tagja volt annak a csoportnak, amely hétfőn reggel a beruházás ellen tiltakozó feliratokat helyezett el a Mária-Valéria hídon.
Ivanov Mihály, az esztergomi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke arról szólt, hogy az uralkodó szélirány miatt egy esetleges katasztrófa a Duna-menti településeket szennyezné, ezért Meggyes Tamás polgármester korábban levélben fordult a környezetvédelmi miniszterhez, hogy mindent tegyen meg a beruházás megépülése ellen.
A Mohi Atomerőmű első két blokkja az 1980-as években épült, és a szlovák áramszolgáltatás privatizálása során a vevőnek, az olasz ENEL-nek vállalnia kellett a hármas és négyes blokk megépítését. A tervezett blokkok technológiája megegyezik a paksi erőművével. A beruházás költsége 2,7 milliárd euró, a térségben 3500 új munkahelyet hoz létre - hangzott el a közmeghallgatáson.
MTI/Menedzsment Fórum
