A KPMG-felmérés szerint az Amerikai Egyesült Államok, India és Kína, azok az országok, amelyek különösen vonzó befektetési célpontnak minősülnek a befektetők számára nyújtott állami ösztönző eszközeik miatt. Ezzel szemben azon piacok, ahol az állami támogatások visszafogása közvetlen negatív hatással érintette a vállalatok eredményeit - ilyen például a spanyol és német napenergia-piac - veszítettek népszerűségükből. A megújuló energiára irányuló fúziós és felvásárlási tranzakciók száma 2010 első negyedévében 245 százalékkal növekedett 2009 ugyanezen időszakához képest (2010 első negyedévében 150 tranzakció, 2009 első negyedévében 61 tranzakció történt), és 163 százalékos növekedés volt tapasztalható a létrejött tranzakciók értékét illetően. A pozitív tendenciák ellenére a globális hitelezési válság nem hagyta érintetlenül a szektort.
Andy Cox, a KPMG egyesült királyságbeli szakértője szerint 2010 első negyedévében hatalmas ugrás volt érzékelhető a tranzakciók számát illetően, 2009 azonos időszakához viszonyítva. "Úgy látszik, a tényleges piaci árak megtették élénkítő hatásukat mind a keresleti, mind a kínálati oldal szereplőire, akik nagyobb hajlandóságot mutattak az üzletkötésre, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a vevők számát továbbra is erősen limitálja a finanszírozásiforrásokhoz való hozzáférés nehézsége. Annak ellenére, hogy a tavalyi felmérés során megkérdezettek azt valószínűsítették, hogy a finanszírozási feltételek az előttük álló (2009-es) esztendőben egyszerűbbé válhatnak, idén a válaszadók több mint fele állította, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés nehezebb volt az elmúlt évben, mint azt megelőzőleg. Azoknak a vállalatoknak, amelyek most pénzeszközökhöz juthatnak, jellemzően háromszor akkora felárat kell fizetniük a hitelért, mint három évvel ezelőtt" - tette hozzá a szakember.
Cox szerint a felvásárlási kedvet mutató, tőkeerős társaságok túlságosan is tisztában vannak kiváltságos helyzetükkel és erős alkupozíciójukkal, amelyet ki is használnak. A tranzakciók árazása jelenleg a könyv szerinti EBIDTA 9-szerese, (szemben a 2006/2008-as 13-szorossal), de azon vállalatok, amelyeknek terveik közt szerepel, hogy akvizíciót hajtsanak végre, azt mondták a kutatás során, hogy nem hajlandóak a többszörösét fizetni az EBITDA ötszörösnél. Emellett, mivel sok kisebb cég nem tud talpra állni a gazdasági válság következtében, így most a jól tőkésített cégek számára jött el az idő.
A KPMG kutatása során megkérdezett szakemberek kétharmada arra számít, hogy az elkövetkező 18 hónapban a pénzügyi befektetők fogják irányítani a piac alakulását. Amennyiben alaposan megvizsgáljuk, hogy a befektetők milyen energiatípusokat tartanak a legvonzóbbnak a megújulóenergia-piacon, úgy a felmérés alapján megállapítható, hogy megváltozott a prioritás a biomassza javára, amelyet a nap- és szélenergia követ.
Bár a szélenergia területén még mindig hatalmas a piaci aktivitás, a kutatás rávilágít arra, hogy a befektetők, különösen a nagy közműcégek, már a következő globális irányvonalat keresik, amely szerint a biomassza látszik átvenni a szél helyét. Andy Cox így magyarázza ennek lehetséges okait: "Mivel a biomassza-erőművek, más megújulókhoz képest sokkal nagyobb megtérülési potenciált hordoznak, ezáltal egy sikeres projekt sokkal nagyobb méretgazdaságosságot tud elérni a szélerőműveknél, ráadásul a villamosenergia-termelés során keletkező hőenergia hasznosításából, vagy értékesítéséből újabb anyagi előnyök származnak."
"Tágabb értelemben, rendszerszinten szemlélve a kérdést, a nagy volumenű villamosenergia-termelésben, illetőleg a villamosenergia-rendszer egészének integrációjában a biomassza alaperőművi felhasználásának potenciálja számos előnyt hordoz magában olyan, egyéb megújuló technológiákhoz képest, mint a szél-, vagy akár napenergia" - vélekedik Cox.
"Mindazonáltal, a befektetőknek jelentős kihívásokkal kell szembenézniük, ha biomasszába akarnak befektetni, különös tekintettel a hosszú távú tüzelőanyag-ellátásra és az árak alakulására. Ezek a kihívások számos projekt esetén hátráltatják a rendelkezésre álló finanszírozási alapokhoz történő hozzájutást" - kommentálja a kutatási tapasztalatokat Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és közép-kelet-európai vezetője. Kiss Péter szerint a kivitelezéshez szükséges finanszírozás megléte még nem jelent sikert a jelenlegi gazdasági környezetben a hitelezők által elvárt kulcsrakész kivitelezői szerződés miatt. "A finanszírozók olyan szerződéseket várnak el, amelyek garantálják az erőmű tényleges és határidőre történő átadását, és egyértelmű szankciókat fogalmaznak meg a kivitelezővel szemben késedelem esetén" - mondja a szakértő.
"Biomassza-erőmű létesítése esetén egy kulcsrakész szerződés komoly többletköltséget ró a beruházóra, amely a beruházási költségeken felül plusz 20 százalék felárat jelent. Érdekes azzal szembesülni, hogy az tüzelőanyaganyag-ellátási és a kivitelezési nehézségek ellenére, a vállalatok mégis meggyőződéssel fektetik be pénzüket biomasszába, meglévő szél- és napenergia portfólióik mellett, amelyek rövid és középtávon vélhetően könnyebben kivitelezhetőek" - tette hozzá Kiss Péter.
Menedzsment Fórum
