Az első kutatófúrás megkezdését az teszi lehetővé, hogy a PannErgy Nyrt. 90 százalékos tulajdonában álló Miskolci Geotermia Zrt. megszerezte a vízjogi létesítési engedélyt. A helyszínhez elkészített geológiai és geofizikai tanulmányok alapján a vízadó kőzetek kedvezőbb adottságúak, mint Szentlőrincen, ahol a cég már túl van egy sikeres kutató fúráson. Ezek tükrében 2200 méter becsült mélységben a várható vízhozam legalább percenként 1200 liter, a várható kifolyó vízhőmérséklet 105-110 Celsius fok.
Ha sikeres lesz a kutató fúrás, akkor az már termelő kút lesz - magyarázta Gyimóthy Dénes. Hozzáfűzte: a víz visszasajtolásának beruházási költsége van, ami egyrészt a kút, másrészt a hozzá kapcsolódó vezeték létesítésének költsége. Maga a visszasajtolási tevékenység már nem jár jelentős ráfordítással.
A Miskolc környékű geotermikus energia hasznosítására több lépcsőben tervezik a beruházást, amelynek értéke elérheti a 30-40 millió eurót is. A szentlőrinci geotermikus kút kutató furása idén kora ősszel sikeresen befejeződött, és a PannErgy korábbi közlése szerint az 1600 méter mélységből percenként 1500 liter (másodpercenként 20 liter) 85-86 Celsius fokos víz hozható felszínre. Ez a beruházás mintegy 4 millió euróba kerül - mondta Gyimóthy Dénes.
Horuczi György, a PannErgy üzletfejlesztési igazgatója a koppenhágai csúcstalálkozó kapcsán elmondta: megkerülhetetlen a megújuló energiák között a geotermikus energia hasznosítása. Magyarország geológiai szempontból "közel van a pokol kapujához", nagyon jó adottságai vannak a geotermikus energia hasznosítására.
Szerinte nemzeti terv kell a zöldenergia jövőjéről, ami most döntően a biomasszát, a faaprítékot jelenti. A geotermikus energia nemcsak tiszta energiaforrás, de jelentős kistérségi gazdasági fejlődést is generál az ipari és mezőgazdasági hasznosítással és az ezzel járó munkahelyteremtéssel.
Az Európai Unióban 2009-ben elérte a 1558 megawattot a kiépített geotermikus energia kapacitás, 2016-ra pedig ez eléri a 4000 megawattot. Az EU sokat, 2,5 milliárd euró támogatást fordít 2007-13 között a megújuló energiára, de kevés figyelmet fordít a geotermikusra - hangsúlyozta Horuczi György.
Az igazgató tájékoztatása szerint az engedélyezési eljárásoktól függően 2015-re akár nettó 300 megawatt beépített geotermikus hőkapacitást lehet kiépíteni, ami 220 ezer tonna szén-dioxidot vált ki, egy százalékkal, évi mintegy 150 millió köbméterrel kevesebb gázt kellene felhasználni. Ez a kapacitás mintegy 200 hektár üvegházi növénytermesztést tenne lehetővé.
MTI/Menedzsment Fórum
