Az MVM csoporthoz tartozó MVM Trade szerdán értesítette a Dunamenti Erőművet arról, hogy az év végével megszűntnek tekinti a közöttük érvényben lévő hosszú távú áramvásárlási szerződést, és a korábbi konstrukcióban nem vásárol áramot az erőműtársaságtól. A htm megszűnésével az MVM Trade ZRt. szerződéses portfoliójából 1531 megawatt, az MVM összes lekötött kapacitásának 25 százaléka kerül ki a szabad piacra.
A 33,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Dunamenti Erőmű Zrt. többségi tulajdonosa az francia Suez csoporthoz tartozó Electrabel S.A., míg az MVM 25 százalék plusz egy szavazatot birtokol. Kuhl Tibor az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy két htm-ről van szó, amelyik közül az egyik 2010-ben, a másik 2015-ben jár le. A vezérigazgató szerint az MVM Trade lépése logikátlan, hiszen az állami tulajdonú társaságcsoport az elmúlt években ennek éppen az ellenkezőjét képviselte.
Az MVM szóvivője, Tringer Ágoston az MTI-vel azt közölte, hogy az MVM csoport mindvégig következetes volt. Ezt igazolja az is, hogy azokkal, akik hajlandóak voltak az európai uniós elvárásoknak megfelelő szerződés megkötésére, azokkal sikerült megállapodni. A htm-ek újratárgyalásának immár egy éve tartó eljárásában az MVM helyesen járt el, amit alátámaszt álláspontjuk szerint az Európai Bizottság júniusi döntése is, amely felszólítja Magyarországot arra, hogy az év végéig szüntesse meg a korábbi htm-eket.
Az MVM a szerződés felmondásáról szóló korábbi közleményében hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a szerződés megszűnéséig - 2008. december 31-ig - a Dunamenti Erőműnek elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy felkészüljön a szerződés megszűnése utáni időszakra.
Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a szerződés egyoldalú felmondása részévé válik annak a jogi eljárásnak, amelyet a Dunamenti Erőmű Zrt. tulajdonosa indított 2007 nyarán a washingtoni választott bíróságon a magyar állam ellen a privatizációs szerződés be nem tartása miatt. A vezérigazgató a perérték nagyságát nem kívánta közölni.
Az MVM Trade a szerződés felmondását a kormány erre vonatkozó határozatára, illetve az Európai Unió felszólításával indokolta. Az unió arra is felszólította Magyarországot, hogy fizettesse vissza az áramtermelőkkel az ország uniós csatlakozása óta nyújtott támogatást, amelyet a htm-ek tartalmaztak.
Kuhl Tibor az MTI kérdésére közölte: a társaság nem számít arra, hogy állami támogatást kellene visszafizetnie a htm-ek miatt. A hosszú távú áramvásárlási szerződések többsége a 90-es évek közepén, az iparág privatizációjával összefüggésben született meg. Akkor a Magyar Villamos Művek (MVM) villamosenergia-nagykereskedő 2010-2015-ig szóló magánjogi szerződéseket kötött az áramtermelőkkel villamos energia vásárlására. Az MVM Trade a hét hosszú távú szerződés közül négyet újratárgyalt és megkötött, egyet pedig felmondott. Egy további céggel, az amerikai AES Tiszai Erőművel szintén nem sikerült egyezségre jutni, a cég a Dunamenti Erőműhöz hasonlóan választott bírósághoz fordult.
