A tanúsított szervezeteknél korszerű és adatvédett információkezelést biztosító, minősített informatikai rendszer nélkül nem valósulhat meg a széles körű elektronikus kereskedelem, reménytelenné válik a szervezetek zavartalan együttműködése világszerte, az egyének nem férhetnek hozzá zökkenőmentesen és biztonságosan az általuk igényelt elektronikus szolgáltatásokhoz, sőt, gyakran csalás áldozatává válhatnak.
A közeljövő egyik feladata kidolgozni az előzőkben felsorolt információminőségi jellemzők és informatikai rendszerelemzési szempontok nemzetközileg elismerendő követelményeit, hogy azokat be lehessen építeni az ISO 9001 következő kiadásába. Mivel az informatikai rendszer az infrastruktúra része, az új követelményeket az ISO 9001-es infrastruktúrával foglalkozó fejezetében lehetne legcélszerűbben elhelyezni. Ugyancsak fontos feladat kifejleszteni azokat a kiértékelési módszereket, amelyek alkalmasak lehetnek a tanúsított informatikai rendszer üzletpolitikai célokhoz (funkciókhoz) való illesztési hatékonyságának és költséghatékonyságának mérlegelésére.
Szabályozási követelmények
Ha az információt az intelligens működő rendszerek hajtóanyagának tekintjük, akkor nyilvánvaló, hogy bármilyen félrevezető információ adott esetben hatalmas kárt okozhat a felhasználójának. Ezért szükséges, hogy a szolgáltatott adatok helyességéért így többek között a szoftvertermékek adott célra való alkalmasságáért világszerte vállalják a felelősséget. Ma azonban a joggyakorlat még nem tart ott, hogy a felelősségi törvény körét (az élet- és vagyonbiztonságon túl) kiterjessze a hibás információ, az alkalmatlan vagy hibás szoftverek által okozott károkra, vagyis az információ rossz minőségéért való felelősségre.
A jövő információs társadalmában ezt a felelősséget a világ minden országában el kellene ismerni, különben az információs társadalom célkitűzései nem valósulhatnak meg. A Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization, WTO) lehet az az alkalmas intézmény, amely felvállalhatná egy Egyetértési Alapokmány (Memorandum of Understanding, MoU) megfogalmazását, amelyet a világ összes országa hivatott lenne aláírni, vállalva a kötelezettséget, hogy felelősségi törvényét kiterjeszti az információ rossz minőségéért való felelősségre is. Amíg ez nem történik meg, az emberiség nem részesülhet zavartalanul a világméretű elektronizálás nyújtotta új szolgáltatások áldásaiban és az élet minőségének gyökeres javulásában.
Új minőségi jellemzők az információs társadalomban
Az új évszázad egyik legnagyobb kihívása a kialakulóban levő információs társadalom új minőségi igényeinek kielégítése lesz. A szerző felsorolja az ehhez szükséges minőségi jellemzőket. Áttekinti a szervezeti informatikai rendszerek korszerűségének, valamint az adatvédelem és -hozzáférés szabályozásának szempontjait. Rámutat, hogy a jövőben a szervezetek minőségirányítási rendszerének tanúsításakor ezeket a szempontokat figyelembe kell venni, és az információ rossz minőségéért való felelősséget jogszabályban kell rögzíteni.