A makói árok szolnoki formációjában kutatásokat folytató három társaság, a Mol, az amerikai ExxonMobil és a kanadai Falcon megállapodott egy újabb, harmadik vizsgálat lefolytatásában Földeák-1 kútnál, jelentette be közleményben a Falcon Oil & Gas.
Az újabb fúrásokat az előmunkálatokra elkülönített 50 millió dolláros büdzsé még meglévő részéből fedezik. A további lépésekről a harmadik szakasz kiértékelését követően határoz majd a magyar-amerikai-kanadai triumvirátus.
Az ExxonMobil leállt volna
A mostani döntés azt jelenti, hogy a Molnak és a Falconnak valószínűleg sikerült jobb belátásra bírnia az ExxonMobilt. Az amerikai cég ugyanis múlt héten még azt javasolta, hogy hagyjanak fel a Földeák-1 kútnál végzett tesztfúrásokkal, mivel azok eddig nem hoztak eredményt.
Az ExxonMobil két fúrást végzett 4358 és 4200 méterig. Mindkét esetben igen jelentős mennyiségű víz is felszínre került, valószínűleg egy víztározó természetes törésvonalába ütköztek.
A közlemény szerint 4358 méteres szinten az átlagos gázhozam napi 6 ezer köbméter volt egy 10 napos időszakaszon belül. Ugyanekkor 2,5-60 köbméter víz tört fel. Az e feletti, 4200 méteres szinten végzett próbafúrás során 46 óra alatt napi átlagban 1415 köbméter földgáz került felszínre, ugyanakkor 200-500 köbméter víz is.
A Mol és a Falcon egyelőre kivár
Igaz, a Mol már ekkor közölte: korainak tartják a Falcon bejelentését, hiszen a Földeák-1-es kút tesztelése, illetve eredményeinek értékelése jelenleg is tart, mondta el az MTI-nek Somlyai Dóra kommunikációs igazgató.
Marc A. Bruner, a Falcon elnök-vezérigazgatója – azzal együtt, hogy szintén csalódottságának adott hangot az eddigi eredmények láttán – már akkor javasolta, hogy végezzenek újabb tesztfúrásokat a Földeák-1 kútnál annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak az ottani helyzetről. A Falcon a következő repesztéseket az eddigieknél kisebb, 3942 és 3906 méteres mélységben végezné el.
Bruner hozzátette azt is, hogy a hatalmas makói gázmezőnek számos olyan, a tesztfúrások által még érintetlen része van, amely potenciált rejt magában. Véleménye szerint tehát a mostani tesztfúrások alapján nem lehet megítélni a makói gázmező egészében rejlő lehetőségeket.
Önállóvá válhatna gázellátásunk
Mint ismert, a Falcon még 2007 tavaszán kapta meg a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól a makói gázmezőn mintegy 100 ezer hektárra. Szabó György, a Falcon Oil and Gas Co. magyarországi cége, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezető igazgatója akkor még úgy nyilatkozott, hogy Magyarország gázellátása három éven belül – azaz 2010-re - önállóvá válhat az itteni földgáznak köszönhetően.
Egy év múlva már későbbi időpontról szóltak a hírek: sikeres program esetén a Makói-medencében a gázmező-fejlesztés és -kitermelés 2012-2014-ben várható – mondta 2008 tavaszán Áldott Zoltán, a Mol kutatás-termelés ügyvezető igazgatója. Az iparszerű kitermeléssel évente 10 milliárd köbméter gáz lenne biztosítható.
Akkori közlés szerint a Mol és az ExxonMobil az első szakaszban, 2008 és 2010 között a Makó-Nyugat területen 4-6 kutat fúr, illetve repeszt, majd teszteli ezeket. A Makó-Kelet területen a már meglévő kutakat nyitják meg újra, illetve ha szükséges, újakat is fúrnak, repesztenek.
A kutatási időszakban a nyugati területen a Mol és az ExxonMobil 50-50 százalékban részesedik, míg a keleti területen a Mol és az ExxonMobil 33,3-33,3 százalékkal, a korábbi kizárólagos tulajdonos, a Falcon pedig 33 százalékkal rendelkezik.
Nem lesz olcsó és egyszerű
A kutatási koncepció megvalósításának fontos része, hogy megtalálják azt a technológiát, amely a célzónában felhalmozott gázt felszínre hozhatja. Az ExxonMobilnak már van ilyen technológiája, amit egy észak-amerikai gázmezőn dolgozott ki. Bár a Mol szerint az sikeres lehet a Makói-árokban, nem elképzelhetetlen, hogy azon végül módosítani kell.
A fúrások problémákat és kockázatokat is felvetnek. Ennek oka - a Mol szakemberei szerint - önmagában nem a mélység, hanem a hőmérséklet és a nyomás, valamint az a technológia, amelyet a kutak megnyitására alkalmaznak. Igaz, Észak-Amerikában már a gáz 25-30 százalékát a Makói-medencében alkalmazandó, nem konvencionális technológiával termelik ki.
Egy hagyományos gázmezőn egy konvencionális kút költsége 2-4 millió dollár, s a fúrás 2-3 kilométer mélységű. A nem konvencionális kút fúrásának költsége 8-12 millió dollár, a mélysége pedig 2,5-5,5 kilométer.
Az MTI híradása szerint az 1567 négyzetkilométeres Makói-medencében a korábbi felmérések é becslések szerint a kitermelhető ipari gázvagyon 2 milliárd hordó egyenértéknek felel meg, azaz 340 milliárd köbméter gáz feletti vagyont képez. Az ipari vagyonnak - a jelenlegi technológiai ismeretek alapján, évi ötven kút lefúrásával számolva - a következő 30 év során mintegy 30 százaléka termelhető ki.
W. B.
Menedzsment Fórum
