Bár iskolaév elején is előfordul, hogy a szülő ilyenkor kezd el kétségbeesetten telefonálgatni, mert például váratlanul haza kellett költözniük külföldről. (Ráadásul van olyan magyarországi – külföldi alapítású – tanintézmény, amelyiknél augusztus 25-én kezdődik a tanév.) A telefonálás azért szükséges, mert a weblapok sokszor éppen a legfontosabb szempontról, az évi tandíj összegéről nem adnak felvilágosítást. Fontos persze, hogy körülnézzünk személyesen előbb az iskolában.
Az nem meglepő, hogy manapság a gyerekek taníttatása nem olcsó mulatság, még általános iskolások esetében sem. De mára – a szülők gazdagságától vagy szegénységétől függően (ne mossuk el ezt a két fogalmat tehetősséggel meg jövedelemszinttel) óriásiak a különbségek és a lehetőségek. Ahogy manapság szajkózzuk, a gyerek a legjobb befektetés. Mármint az ő számára.
Van, amikor a nagyszülők is beszállnak
Jobban megalapozzuk a jövőjét, ha nem a végrendeletünkben hagyunk rájuk egy összeget, hanem rászánjuk a taníttatásukra. Hogy jön ide a végrendelet?
Nem kevés esetben ugyanis a szülők pénzügyi kereteit a nagyszülők tartalékai egészítik ki.
A fizetős magániskolák – vagy ahogy a legtöbbet hívják, alapítványiak – azért kérnek pénzt, hogy más szellemiségben okítsák utódainkat, vagy ami a másik döntő szempont: normálisan megtanuljanak a gyerekek minimum egy, de inkább két nyelvet. Enélkül ma nincs jó állás és diploma se, külföldre se lehet menni dolgozni. No meg, a nyelvtanulás terén a középiskolai évek számítanak igazán fontosnak. Igaz, van, ahol már az óvodában elkezdik az angolt, bár ezzel sok pedagógus nem ért egyet.
Fotó: Építészfórum
Felekezettől, nevelési szemlélettől is függ
Az Oktatási Hivatal honlapján tájékozódhatunk, hány fizetős magániskola létezik, csak Budapesten. Több tucatnyi, bár olyan is van, amely nem szerepel a listán. Eltérő típusok léteznek: van ahol az eltérő nevelési elv a döntő, mint a Waldorf iskolák, a Montessori vagy az AKG esetében. Utóbbinál egy millió 900 ezer az éves tandíj. De nagy a várólista. Elvégre számos család esetében előfordul, hogy ennyi vagy ennél több a havi jövedelem, amiből félre tudnak tenni ilyen célra. Léteznek egyházi kötődésű, illetve olyan iskolák is, amelyek a speciális nevelési igényeket veszik figyelembe. Van, ahol 3 éves kortól egészen az érettségiig ugyanazon elvek, szemlélet szerint okítják a gyereket. Másutt a kreativitás, a művészeti oktatás a jelszó.
Önismeret és személyiségfejlesztés
Például a II. kerületi Budenz József Alapítványi Gimnáziumot (új nevén Everest Alapítványi Gimnázium) bizonyára sok helybéli lakos választja. Igaz, itt 2 millió forintot kell fizetni egy évért, de akik a környéken laknak, azoknak bizonyára ez nem okoz gondot - gondolhatnánk –, hiszen errefelé az ingatlanok 100 millió körül kezdődnek. De nemcsak a környéken népszerű a Budenz, ahogy még ma is emlegetik, hanem mert fontos szempont a nevelésnél az önismeret és a személyiségfejlesztés.
Van, ahol dollárban kell fizetni
Gyakran látni a budai külső régió felé igyekvő gyerekeket formaruhában – kockás szoknya, fehér blúz, nyakkendő, blézer – utazni a Széll Kálmán térről induló buszokon. Többségük az amerikai vagy angol iskolákba jár.
A Nagykovácsiban lévő American International School éves tandíja 12 millió forint, de dollárban kell fizetni, mint mondják a telefonban. A Britannica óvoda, iskola, gimnáziuméban, a XII. kerületben 9 millió 127 ezer, az étkeztetés plusz 489 ezer forint.
Számos helyen benne van az árban a tanszer és a menza is. Nem tévesztendő össze a Britannica a British International School-lal, amely évente a honlapjuk szerint, 1050 (!) tanulót fogad több, mint 70 országból. Tantervüket az angol nemzeti tanterv alapján készítik el.
Mit takar az angolszász minta?
Az angolszász iskolákban világszerte jellemző, hogy nagyon komolyan veszik az alaptantárgyak mellett a sportot és a zenét. A sporteredményeket – mint ahogyan az USA oktatási intézményeiben is – legalább annyira értékelik a nevelők, mintha történelemből lenne kitűnő a gyerek. Ez a patinás angol oktatási intézményekben is így van, onnan honosították. Itt a befizetett tandíj nemcsak a tanulásról szól: aki ilyen iskolában végez, az egész életre való kapcsolatokat szerez, akikkel együtt ült a padban, azok később üzletfelei lesznek, egy klubba járnak és összetartanak. Megalapozzák tehát a jövőbeni karriert is. (Mindennek persze ára van: el kell viselni a sokszor értelmetlen hagyományok továbbvitelét, a kemény beavatási szertartásokat és a mérhetetlen rangkórságot.)
Az angol nyelvű iskolák mellett – a nemzetiségieken kívül – német, francia és japán is működik Budapesten. Ezekbe többnyire a Magyarországon dolgozó szülők gyerekei járnak, vagy azok, akik éveket töltöttek mondjuk Japánban, de nem akarják, hogy elfelejtse a gyerek az ott felszedett tudást, amely egész életét meghatározhatja. (Most az más kérdés, hogy a külföldi cégjelzésű iskolákban mennyit tanul a gyerek a magyar történelemről és irodalomról.)
Tandíj nélkül is meg lehet tanulni egy nyelvet
Szerencse, hogy nemcsak fizetős kéttannyelvű iskola létezik, hanem számos hasonló tandíjmentes oktatási intézmény az országban. A Pasaréti Szabó Lőrinc Általános Iskola és Gimnázium például évtizedek óta kéttannyelvű, de nincs tandíj, az iskola gyönyörű helyen van, anyanyelvi tanárok tanítanak. A kerületiek előnyt élveznek, de bárki tanulhat ott. A felvételi ma már szinte mindenütt jellemző.
Országszerte tehát kiváló állami gimnáziumokban is rendesen meg lehet tanulni nyelveket, ez főleg a gyerek akaratán múlik. Megeshet persze, hogy akiért tandíjat fizetnek a szülők, attól inkább elvárják a jobb jegyeket.
Nem mindegy, hány éves a gyerek
Tévedés egyébként azt hinni, hogy évtizedekkel ezelőtt, a szocializmus idején nem tanítottak nyelveket a magyar gimnáziumokban. A budai József Attila Gimnáziumban például minden nap kis csoportokban tartottak nyelvórákat, angolt, németet és franciát is az orosz mellett, és igen hatékonyan. Egyébként az sem igaz, hogy annak idején csak azért sem, dacból nem akartak oroszul tanulni a diákok: volt, aki egész karrierjét az orosz tagozatnak köszönhette, és már a rendszerváltás után! Akkor ugyanis kiderült, hogy nagy szükség volna bizonyos posztokon olyan emberekre, akik ezt a nyelvet beszélik és nemcsak köszönni tudnak.
Amikor körbe telefonáltam az iskolákat, mindig megkérdezték, hány éves a gyerek, aki jelentkezne. Ez azért fontos, mert van, ahol eleve elvárnak ötödikes kor után bizonyos szintű nyelvtudást ahhoz, hogy a tanuló tudjon haladni a többiekkel. Van, hol ötéves a gimnázium, itt az első év többnyire a nyelvet alapozza meg.
