3p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Magyarország nem szerepel az Európai Egyetemi Szövetség (EESZ) kedden publikált összehasonlító tanulmányában, amely az egyetemi autonómia helyzetét elemzi 35 országban.

Ennek oka az, hogy Magyarországon olyan irányítási modellt dolgoztak ki, amely egyetlen más európai rendszerben sem létezik, így az alkalmazott kutatási módszer alapján nem lehet egybevetni a többivel. Emiatt az EESZ egy kiegészítő elemzést tett közzé a magyar helyzetről.

„A jelentős döntéshozatali hatáskörök átruházása egy olyan testületre, amely kizárólag a kormány által élethossziglan kinevezett tagokból áll, az intézményi önrendelkezés korlátozásának tekinthető, és nincs összhangban az egyetemi irányítás Európában megfigyelhető gyakorlatával” – olvasható a tanulmányban, amelyre a Népszava tudósítója hívta fel a figyelmet.

A Debreceni Egyetem. Fotó: unideb.hu
A Debreceni Egyetem. Fotó: unideb.hu

Az EESZ szerint a 2010-es évek közepén elkezdett felsőoktatási reform — amikor létrehozták a kancellár és a konzisztórium intézményét — alapvetően megváltoztatta az egyetemek képességét arra, hogy önmaguk intézzék az ügyeiket. Majd idősorrendben további bizonyítékokat sorol fel a szervezet:

  • 2017-ben jött a felsőoktatási törvény módosítása, amelynek eredményeként a Közép-európai Egyetemnek (CEU) távoznia kellett Magyarországról.
  • Egy évvel később betiltották a gendertanulmányokat, ami az értékelés szerint csak növelte az egyetemi autonómiával és akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggodalmakat.
  • 2019-ben létrejöttek a sajátos vagyonkezelő alapítványok, amelyek 2022-re fenntartásba vettek 21 egyetemet.

A tanulmány leszögezi, nem igaz, hogy a magyarországi egyetemek alapítványokba szervezése a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi. 

A magyarországi kuratóriumok jellegzetességei a 35 rendszer egyikében sem léteznek együttesen. Egyetlen vizsgált országban sincs példa rá, hogy a tagok határozatlan ideig betölthetik a megbízatásukat. 

Igaz, hogy Hollandiában és Csehországban külső szerv nevezi ki az egyetemek kuratóriumát, de az egyik országban sem bír olyan kiterjedt jogkörrel, mint Magyarországon. Finnország két alapítványi egyetemén egy szenátus típusú grémium választja az igazgatótanácsot, míg Portugáliában az inkább csak felügyeleti szerepet tölt be - hívja fel a figyelmet a lap.

Az EESZ ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy sikerüljön megtalálni az egyensúlyt az egyetemek önigazgatása és elszámoltathatóságuk között. Javasolja, hogy korlátozzák a kuratóriumi tagok hivatali idejét, vonják be az egyetem munkatársait az irányító testület megválasztásába, és garantálják a szenátus egyértelmű hatásköreit az oktatási ügyekben. Mindezek híján a jelenlegi modell csak a nagyobb autonómia látszatát fogja kelteni, ám valójában bebetonozza a kormány ellenőrzését az ágazat felett, vélekedik az Európai Egyetemi Szövetség.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!