Az oktatás "21. századhoz méltatlan hazai körülményeit" bírálta felszólalásában Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka, aki "bosszútörvénynek" és "tervszerű jogfosztásnak" nevezte a tárgyalt dokumentumot.
Kifogásolta, hogy Pintér Sándor, a közoktatás ügyeiben illetékes belügyi tárca vezetője "sem vette magának a bátorságot", hogy vitatkozzon a javaslatról az Országgyűlésben; a képviselő szerint mindez megmutatja, mit gondolnak a közoktatás szereplőiről, mennyire érdekli a kormányoldalt a pedagógusok helyzete.
Barkóczi Balázs szerint az elmúlt 13 évben semmit nem tett a kormányzat a közoktatás mind súlyosabb problémáinak orvoslása érdekében, eközben pedig "a siralmastól a tragikuson keresztül tarthatatlanná vált" a helyzet.
Arról beszélt: előbb tavaly januárban elvették a tanárok sztrájkjogát, fenyegették és elbocsátották az ez ellen tiltakozókat, majd rendőri erővel, fizikai erőszakkal próbálták megállítani a diákok jogos tiltakozását "a győztesek, akik maguk is tudják, hogy a történelem vesztesei lesznek".
A DK politikusa kiemelte: napjainkban 16 ezer tanár és 14 ezer segítő hiányzik a rendszerből, az pedig, hogy a nyugdíjas pedagógusok külön kormányzati engedély nélkül visszamehetnek tanítani, rövid távon sem orvosolja a problémákat.
Hozzátette: 50 év feletti a hazai pedagógustársadalom 45 százaléka, mind kevesebb a fiatal, aminek a képviselő szerint a fő oka az alacsonyan tartott fizetés. Soha ilyen mértékben nem menekültek el a magyar fiatalok a pedagóguspályáról, mint napjainkban - fogalmazott.
Kifogásolta, hogy 2015 óta nem változott a pedagógusbér kiszámításához használt vetítési alap, egy magyar tanár a pályán töltött 42 év után érheti el a legmagasabb fizetési kategóriát, miközben az uniós átlag 25 esztendő.
Barkóczi Balázs annak a véleményének adott hangot: az ágazati béremelést lehetne állni az extra áfa-bevételekből vagy a szükségtelen állami beruházások leállításából.
A képviselő szerint ebben a formában a valódi béremelés esélye nélkül növelik a terheket, veszik el a közalkalmazotti státuszt, miközben a pedagógusoknak saját iskolájuk ügyeibe sem lesz beleszólásuk.
Barkóczi Balázs hangsúlyozta: pártja és annak árnyékkormánya az oktatási esélyegyenlőségért dolgozik, a céljuk az, hogy visszaadják az intézményi autonómiát, a tanszabadságot és önálló oktatási minisztériumot hoznak létre.
Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a baloldal a pedagógusok védelmezőjeként akarja magát bemutatni, miközben képviselőtársaik nettó 6 millió forintért azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a bruttó 800 ezer forintos fizetést. Világosan elmondta Gyurcsány Ferenc, azért dolgoznak, hogy ne érkezzenek meg az uniós források és Donáth Anna EP-képviselő egy újabb jogi köntöst is megfogalmazott az Európai Bizottság számára, hogy a feltételek közé vegyék fel az oktatás reformját is - mondta.
A KDNP-s politikus rámutatott: az ellenzék képviselői nem olvasták a törvényjavaslatot és nem is érdekli őket, mi van benne. Politikai prédának tekintenek társadalmi csoportokat - most éppen a pedagógusokat - és eszközként használják a kormánnyal szembeni hangulatkeltésre.
Ez régi baloldali recept - mondta, és felidézte a munka törvénykönyve és a szociális törvény elleni ellenzéki tiltakozásokat. Akkor is hergeltek, hazugságokat terjesztettek, majd hazamentek - összegzett, hozzátéve: most is pontosan ezt csinálják kint is és bent is, csak szintet léptek a gátlástalanságban. A kormány támadása érdekében beáldozzák a pedagógusokat és a pedagógusbéreket - mutatott rá.
Hollik István légből kapottnak és a tényeket figyelmen kívül hagyónak nevezte az előtte szóló DK-s képviselő által elmondottakat. Hozzáfűzte: Gyurcsány Ferenc pártjának a képviselője mondja ezt, akiknek a kormányzása idején elvettek egyhavi pedagógusbért, 381 iskolát zártak be a vidéki településeken, ellehetetlenítették a pedagógusképzést, amelyet Horn Gyula után ők is fizetőssé tettek, és oktatáspolitikájuk következményeként 15 ezer pedagógus hagyta el a pályát.
Megjegyezte: ha a baloldal árnyékkormánya kerülne hatalomra, olyan politikus képviselné a pedagógusokat, akit garázdaságért elítéltek.
Szólt arról is, hogy a baloldal azzal kelti a hangulatot, hogy nem vagy csak látszólagos egyeztetések voltak. Ezzel szemben 20 alkalommal egyeztettek a javaslatról és 1500 oldalnyi írásos véleményt dolgoztak fel, a szaktárca által kezdeményezett kilencpárti egyeztetésen pedig a baloldal nem volt hajlandó rész venni - közölte.
Megjegyezte: az 58 témakört felölelő törvényjavaslat 34 területen változott az egyeztetések és kérések nyomán.
Kiemelte: a törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsültsége javuljon. A baloldal aknamunkája ellenére mindent megtesznek azért, hogy a pedagógusok végre 800 ezer forintot kereshessenek.
Hollik István szólt arról is, hogy a jövőben a pedagógusok 10 hét szabadságra számíthatnának.
A javaslat a munkaidővel összefüggésben azt rögzíti, hogy 22-26 órát kellene kötelezően tanítani. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatban érkezett kérést, azaz a kötelező óraszám 24 órában való rögzítését lehet tárgyalási alapnak tekinteni, és ezt a KDNP a maga részéről tudná támogatni.
(MTI)
