Ha valaki befektetést keres, az esetek többségében kétféle megoldás közül választhat. Az egyik módszer, hogy maga dönt a befektetéséről, és választja ki azt a pénzügyi eszközt, amelytől a legjobb megtérülést várja az általa elfogadható kockázat mellett. A másik módszer, hogy szakemberek segítségét vesszük igénybe, akik vagy bemutatják a lehetőségeket és tanácsot adnak az adott személy számára optimális befektetéshez, vagy maguk végzik a tevékenységet.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önálló befektetési stratégia is eredményes lehet, ugyanakkor ehhez mindenképpen szükséges (pénzügyi) háttértudás, az információk feldolgozásához pedig idő kell. Ha ezek a feltételek nem adottak, akkor jobb esetben csak az elvárhatónál gyengébb hozam, rosszabb esetben komoly "tanulópénz" lehet az eredmény.
Korábban:
Lakást vegyünk vagy aranyat?
Nulla kamatot adnak a bankok? Akkor most mit kezdjen a pénzével?
Fontos leszögezni, hogy az utóbbi években előretörő, nagyon rövidtávra koncentráló, és esetenként nagy tőkeáttétellel végrehajtott spekulatív ügyletekkel szemben a befektetésekkel foglalkozó szakemberek több évre szóló stratégia mentén gondolkoznak. Az általuk összeállított portfólió elemek egyéves időtávon (vagy azon belül) nem biztos, hogy a kockázatmentes befektetések hozama felett jövedelmeznek. Ugyanakkor néhány éves periódust véve már általában reálhozamot biztosítanak. Amikor tehát a pénzünknek szeretnénk "jó helyet" találni, akkor erre is érdemes tekintettel lenni.
Ugyanakkor a hivatásos tanácsadók, és befektetési szakemberek megítélése sem feltétlen egyértelmű. Hiába áll komoly ellenőrzés alatt a szakma, sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor rendszeren kívüli (például engedély nélkül működő) cégek, és tanácsadók félrevezetik, becsapják a befektetőket, akik így komoly veszteségeket szenvednek el. Az is előfordul, hogy egy-egy tanácsadó az általa képviselt területről tud csak befektetést ajánlani (például csak ingatlant, vagy biztosítást, esetleg betéti terméket), miközben az ügyfél szélesebb ajánlati palettát szeretne. Ez ugyanakkor már alapvetően a vagyonkezelési tevékenység, amely kapcsán a köztudatban az van, hogy csak magas – több tízmillió forintos - befektetési összeg felett érhető el. Ez egyébként részben igaz, hiszen a bankok és a befektetési bankok által meghirdetett privátbanki szolgáltatást ilyen értékű portfólió esetén biztosítanak. Ugyanakkor vannak olyan megoldások is, ami kisebb összeg esetén is elérhetők, így például befektetési alapokból összeállítható egy erősen diverzifikált portfólió, amelynek kockázat-hozam aránya sokkal kedvezőbb, mint ha egyetlen eszközbe tennénk a pénzünket. (Erről cikksorozatunk korábbi részében írtunk részletesen.)
Jól diverzifikált, ugyanakkor aktívan kezelt befektetést jelenthetnek az úgynevezett vegyes alapok. Ezek a befektetési alapok bankbetétekbe, állampapírokba, kötvényekbe, és részvényekbe, ingatlanokba, árupiaci- és származékos termékekbe is fektethetnek. Illetve vannak olyan vegyes alapok is, amelyek nem közvetlenül vásárolják meg a fenti termékeket, hanem áttételesen, például ilyen eszközökbe fektető alapok révén. A vegyes alapokon belül is vannak olyan típusúak, amelyekben a nagyon biztonságos termékek (állampapírok, bankbetétek) vannak felülsúlyozva, ezek előnye, hogy általában gyengébben teljesítő részvénypiac esetén sem okoznak jelentős veszteséget a tulajdonosaiknak. Illetve vannak dinamikusnak nevezett vegyes alapok is, ahol a kockázatosabb elemek (részvény, árupiaci termékek, ingatlanok) súlya magasabb. Ezek mellett az szól, hogy az ilyen eszközök erősödése esetén, így például az elmúlt időszakban tapasztalt részvénypiaci emelkedés alatt kedvező hozammal kecsegtetnek. Bár természetesen mindig lehetnek egyedi esetek, kivételek, de elmondható, hogy a széles portfóliónak és az aktív menedzselésnek köszönhetően ezek a befektetési alapok rendre igen kedvező hozam-kockázati karakterisztikát mutatnak. Nem szabad megfeledkezni arról az előnyről sem, hogy a befektetőknek ez kényelmes megoldás, hiszen a pénz (illetve az alapkezelő) dolgozik helyette. Szintén a pozitívumok között kell megemlíteni, hogy a befektetési jegyek árfolyamát naponta közzéteszik az alapkezelők, és azok transzparens módon bármikor pénzre visszaválthatóak.
Az esetleges negatívumok között szokták megemlíteni, hogy a befektetéseket kezelő vállalkozások által felszámított díjak eltántoríthatják az emberek egy részét. Ez abból a szempontból indokolt lehet, hogy a díjak csökkentik az elérhető hozamokat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy befektetési szakember mögött sokkal komolyabb tapasztalat és infrastruktúra áll. Ezeknek köszönhetően sokkal könnyebben érnek el magas(abb) hozamú befektetési eszközöket, és a kockázatokat is hatékonyabban tudják kezelni, mint egy egyéni befektető. A portfóliónkat kezelő vállalkozás tehát a szaktudásáért és az általa biztosított plusz lehetőségekért kapja a díjat. Érdemes persze körültekintően eljárni, de a piaci verseny és a szabályok miatt az ügyfelek által fizetett díjak nincsenek a földtől elrugaszkodva. Ráadásul az esetek többségében a felszámított díjak a befektetési tanácsadás révén megtérülnek, így emiatt aligha kell tartani az ilyen megoldásoktól.
Összegezve azt mondhatjuk, hogy a széles piaci ismeretekkel, kellő szabadidővel és nagyobb likvid eszközzel rendelkezők számára reális alternatíva az önálló befektetési stratégia megalkotása és ennek menedzselése. Aki viszont a fentiek közül bármelyikben szűkölködik, annak érdemes szakemberekkel konzultálnia, vagy olyan professzionálisan kezelt befektetési eszközt választania, amely valós megoldást nyújt a fenti feladatok elvégzésében.
mfor.hu
