Mi az, amivel többet tud egy befektetési alap a gyakorlatban nyújtani? Hiszen korábban készültek olyan statisztikák, hogy egy vakon kiválasztott portfólió is gyakran legalább olyan sikeres, mint a profik által összeállított.
Sok olyan befektetési alap létezik, amely konzisztensen felül tudja teljesíteni a referencia indexét. Ezen túl egy piaci kitettségét aktívan menedzselő alap esetében, tehát amikor nem csak a portfólió értékpapír szintű összetételéről döntenek, hanem arról is, hogy a befektetési alap adott esetben teljesen megszűntesse kockázatos pozícióit, azt várhatjuk, hogy vagyonunk kisebb ingadozást fog mutatni. Ezzel hosszú távon lehet, hogy alulteljesítünk egy akár véletlenszerűen összeválogatott részvényportfóliót, de kevésbé vagyunk kitéve annak a kockázatnak, hogy ha egy külső kényszer miatt idő előtt kell eladnunk a befektetésünket, azt adott esetben nagy veszteséggel kell megtennünk. És lássuk be, hogy sokszor előfordul, hogy egy kockázatos portfólióban a befektető nem tudja megvárni az ajánlott, akár évtizedes tartási idő végét.
Milyen elvek mellett határozzák meg a befektetési stratégiát, ezt milyen időközönként vizsgálják felül?
Minden befektetési alapnak van egy úgynevezett kezelési szabályzata, ami leírja, hogy hogyan működik az adott alap, milyen eszközökbe fektethet be, milyen határok között. Leegyszerűsítve a dolgot ez a dokumentum határozza meg, hogy egy részvényalap részvényekbe fektessen, míg egy kötvényalap kötvényekbe. Ennek megváltoztatása ritkán történik meg, jellemzően valamilyen termék-átalakítás miatt, és felügyeleti engedélyhez is kötött. Az így adott keretek között hozza meg az egyes befektetési döntéseket az alapkezelő. A legfontosabb döntéshozatali szerv az eszközallokációs bizottság, ez rendszerint havonta, kéthetente ülésezik, és meghatározza, hogy az egyes befektetési alapokban mi a követendő rövid, illetve közepes távú stratégia. Az egyes alapok portfóliómenedzserei ezután az így meghatározott keretek között töltik fel eszközökkel a portfóliókat. Ezen belül persze, ha a piaci események megkívánják, gyakorlatilag bármikor, bármilyen gyakorisággal lehetőség van pozíciók nyitására, zárására.
Mi a meglátása, mennyiben szoktak stratégia mentén gondolkodni a befektetők, képesek-e váratlan, vagy átmenetileg rosszabb helyzetben is higgadtan dönteni?
Azt gondolom, a hosszú távon sikeres befektetés kulcsa kisbefektetői szempontból, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a hosszú távú magasabb hozamért cserébe többlet kockázatot kell vállalni. Ez azt is jelenti, hogy lesznek olyan időszakok, amikor befektetéseink aktuális értéke akár jelentős veszteséget is mutathat. Azonban ha itt kiszállunk, akkor realizáljuk a veszteségeinket, amelyeket jó esetben további türelemmel, a piaci fordulat kivárásával csökkenthetnénk vagy akár nyereséggé is alakíthatnánk. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden esetben meg kell tartani egy befektetést, sok olyan eset van, amikor nem, de sokszor érdemes végig gondolni, hogy ki tudjuk-e várni, amíg a gazdasági helyzet javul, és az árak felfelé indulnak, ha igen, általában ez a jobb döntés.
e az alapkezelők élethelyzethez, vagyoni állapothoz igazodó tanácsokat adni az ügyfeleknek?
Vagyonkezelési szolgáltatás keretében az alapkezelő teljes mértékben személyre szabott portfóliót épít fel és kezel az ügyfél számára, ez azonban csak jelentős, jellemzően száz millió forintos vagyon felett elérhető szolgáltatás. A prémium, illetve privátbanki szolgáltatásokat nyújtó pénzintézeteknél azonban már ennél kisebb vagyon esetén is igénybe tudjuk venni felkészült tanácsadók segítségét befektetési portfóliónk kialakításához.
Korábban:
Kik csinálják a pénzt? Mit tudnak, amit mások nem?
Lakást vegyünk vagy aranyat?
Nulla kamatot adnak a bankok? Akkor most mit kezdjen a pénzével?
Így kereshet pénzt a profikkal
A befektetési alapok esetében egy alapkezelő mennyire kap szabad kezet? Milyen szabályozási feltételek (akár törvényi, akár működési) állnak fel?
A befektetési alapok, illetve az alapkezelő cégek működése igen szigorúan szabályozott. Bár nincs annyira a közbeszéd fókuszában, de a 2008-as válság utáni időszakot a bankszektorhoz mérhető intenzitású szabályzási hullám jellemezte. Ennek eredményeként jelenleg egy Európai Uniós szinten harmonizált, szigorú működési, kockázatkezelési és befektetési szabályokat előíró jogi környezetben működnek a magyarországi befektetési alapok. Ez persze nem azt jelenti, hogy az alapkezelő keze meg lenne kötve a jó befektetési lehetőségek kihasználásában, hanem azt, hogy az ügyfelek számára világossá kell tenni, milyen befektetési célokkal, kockázatokkal, milyen keretek között működik az adott alap, és ezeket mindenkor be kell tartani.
Mennyire kezelik az ügyfelek vagyonát aktívan, milyen gyakran módosítanak az alapban kezelt vagyon összetételén?
A portfóliómenedzserek legfontosabb feladati közé tartozik, hogy kövessék a tőkepiaci folyamatokat, és ha szükséges változtassanak a pozíciókon. A befektetési alapokra azonban általában hosszabb tartási idejű befektetések jellemzőek. Az értékpapírok megvásárlását, illetve eladását alapos elemzői munka előzi meg. Természetesen, ha a piaci történések megkívánják, megvan a lehetőség a nagyon aktív, gyakori kereskedésre is. Fontos azonban látni, hogy az üzletkötések gyakorisága nem függ össze a portfólió teljesítményével, sőt a pozíciók gyakori változtatása a tranzakciós költségek miatt ronthatja a teljesítményt.
Mi az, amit egy alapkezelő napi szinten csinál, mennyire automatizált a tevékenység?
A befektetési alapok likviditáskezelése napi feladatot jelent, valamint a be- illetve kiáramló vagyon miatti újrasúlyozás is. A vagyonkezelés jelentős informatikai támogatást igénylő munka. Ennek egyik véglete a teljesen automatizált algoritmikus stratégiák, de ma már a diszkrecionális döntéshozatal sem működhet megfelelő IT eszközök nélkül, amelyek segítenek felmérni a kezelt, adott esetben igen összetett portfóliók különböző piaci folyamatokkal szembeni kitettségeit, kockázatait.
Számos ismertté vált alapkezelő van világszerte, elég csak a Föld egyik legvagyonosabb emberét Warren Buffett-et említeni, akik több évtizedes tevékenységük alatt a bennük megbízó befektetőket is gazdaggá tették az elért hozamokkal. A hazai piacon mennyire elvárható, hogy egy befektetés folyamatosan reálhozamot biztosítson, illetve ehhez a befektetési alap mennyire jó eszköz?
A befektetési alapok kiváló eszközt jelentenek arra, hogy a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben is érezhető nominális, sőt reálhozamot érhessünk el. A közelmúltban a Raiffeisen Alapkezelő úgy alakította át termékkínálatát, hogy abban elérhetőek legyenek az akár emelkedő inflációs környezetben is reálhozam biztosítására képes termékek. Ilyenek a Raiffeisen Ingatlan Alap, illetve a részvény-, kötvény-, pénzpiaci kitettség mellett ingatlan- és abszolút hozamcélú alap kitettséggel is rendelkező új, globális fókuszú, aktív vegyes alapjaink, a Raiffeisen Megoldás Alapcsalád. Új Alapcsaládunkkal professzionális kvázi vagyonkezelési szolgáltatást szeretnénk nyújtani befektetőinknek. Azoknak készítettük, akiknek fontos, hogy a megtakarításukat jól felkészült szakemberek kezeljék, hogy jól diverzifikált portfólióhoz jussanak, és azoknak, akiknek fontos az aktivitás, azaz, hogy a portfóliót a piaci trendekhez való folyamatosan alkalmazkodás jellemezze. A Megoldás Alapcsaládnál azt is érdemes megemlíteni, hogy a befektetési döntések szigorú kockázatmenedzsment mellett valósulnak meg.
A fent említett alapkezelők vagyona jórészt abból származik, hogy a kimagasló teljesítményért magasabb díjazásban részesülnek. Mi jellemzi a hazai alapok, illetve ezen belül a Raiffeisen Megoldás alapcsalád tagjait?
Az abszolút hozamú alapok esetében jellemző a többlet teljesítmény utáni díjfizetés. A magyar piacon sajnos sokszor azt látjuk, hogy az a referencia index, amely feletti teljesítmény után felszámításra kerül a teljesítményarányos díj, nem igazodik az adott befektetési alap kockázatosságához. A Raiffeisen Alapkezelő egyik alapja sem alkalmaz teljesítményarányos díjakat.
