Már „csak” 8,3 százalékosnak érzi a lakosság a KSH által legutóbb 4,3 százalékosnak mért inflációt – egyebek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi lakossági megtakarítási felméréséből. A jegybank negyedévente publikált kutatása alapján 2024 szeptembere óta először, 9 százalékról 8,3 százalékra csökkent az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja, azonban ez a szint továbbra is magas.
Legnagyobb mértékben a kiugróan magas, 20 százalék fölötti várakozások estek vissza, de a lakosság több mint tizede még mindig 20 százalék fölötti, sőt sokan 25 százalékosnál is magasabb áremelkedéssel számolnak. A lakosság több mint fele számít 8 százalékosnál magasabb inflációra, a KSH szerinti tartomány környékén vagy az alá csak a megkérdezettek negyede várja az árak emelkedését.
Az MNB számára ez azért rossz hír, mert amíg a lakosság inflációs várakozásai magasak, addig nehezen tudja csökkenteni az alapkamatot. Ezek a várakozások ugyanis könnyen beépülnek a szolgáltatások árába, ezek jelennek meg a bértárgyalásokon, így hozzájárulnak ahhoz, hogy az árak végül valóban gyorsabb ütemben növekedjenek, mint ahogy a jegybank szeretné. A jegybank inflációs célja jelenleg 3 százalék, a toleranciasáv pedig 2-4 százalékos, vagyis az MNB-nél ebben a sávban szeretnék tartani az áremelkedés ütemét, mert ez szolgálná a legoptimálisabban a gazdaság növekedését.
A nyugdíjasok nagyon elkeseredettek
A lakosság saját anyagi helyzetével kapcsolatos várakozásai javultak valamelyest az elmúlt negyedévekben, de nagyon alacsony azok aránya, akik arra számítanak, hogy jobban fognak élni, mint jelenleg. Csak minden ötödik megkérdezett várja ezt, a 65 év fölötti korosztályban pedig bőven 10 százalék alatt van az arányuk. Ezen a kormány által a nyugdíjasoknak ígért 30 ezer forintos utalvány sem változtatott érdemben.
A teljes népesség valamivel több mint 40 százaléka és a nyugdíjas korosztály 30 százaléka úgy véli, a mostanihoz hasonlóan alakul az anyagi helyzete. A lakosság 35 százaléka számít arra, hogy romlani fog a helyzet, a nyugdíjasoknál ez az arány meghaladja a 60 százalékot.
A megtakarítást tervezők aránya változatlanul magas, 52 százalékos. Ehhez a családi adókedvezmény növelése is hozzájárulhat. A kormány két lépésben emeli meg ezt a kedvezményt, most júliustól már megemelte 50 százalékkal, jövő januártól pedig összesen 100 százalékkal, vagyis a korábbi duplájára. Ezt a többlet pénzt a megkérdezettek 14 százaléka szeretne nagyobb részben félretenni, és további 7 százalék igyekszik legalább egy részét megtakarítani. A lakosság tíz százaléka hiteltörlesztésre fordítja majd a többletpénzt, amit a gyerekek után kap. Minden második megkérdezettnél a megemelt adókedvezményt elviszik majd a mindennapi kiadások, 20 százalék pedig nagyobb kiadásokra tervezi felhasználni a pénzt.
A felmérésből kiderült az is, hogy minél magasabb a jövedelme egy családnak, annál nagyobb az esély arra, hogy a megemelt családi adókedvezményt megtakarítja. A 750 ezer forintnál többet kereső családok harmada félre tudja tenni ezt a többletpénzt, míg a 400 ezer forintnál kevesebből élőknél csak 13 százalék ez az arány. Az alacsony jövedelműek azok, akik a legnagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy a megemelt adókedvezmény náluk bizony egy az egyben a mindennapi kiadásokra, bevásárlásra, rezsire fog elmenni. Ezek a háztartások az adókedvezmény 80 százalékát fogyasztásra tervezik elkölteni.
Fotó: MNB
A nyugdíjpénzt kevesen költenék lakásra
Az MNB arról is megkérdezte a lakosságot, hogy tervezik-e lakáscélra felhasználni a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Az 1300 fős mintából júniusban csak 25-en nyilatkoztak úgy, hogy vannak ilyen terveik, vagyis igazán alacsony azok aránya, akik hozzányúlnának a hosszú távú megtakarításukhoz. Júniusban a lakásfelújítás volt a legnépszerűbb cél (42 százalék), de csaknem ugyanennyien voltak, akik lakásvásárlásra (41 százalék) fordítanák a pénztári egyenlegüket. 17 százalék volt azok aránya, akik lakáshiteltörlesztésre költenék a nyugdíjpénzt.
A Prémium Magyar Állampapírok kamatfordulói után az állampapírok visszaváltását tervezők aránya is csökkent. Márciusban még 35 százalék akarta eladni az állampapírjait, júniusban már csupán 31 százalék. Emelkedett viszont azok aránya, akik az állampapírban lévő megtakarításukat nem másféle megtakarításba tervezték átforgatni, hanem fogyasztásra költötték.
