5p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma, egyre több bérbeadó fordul közjegyzőhöz a nagyobb biztonság és a későbbi pereskedés elkerülése érdekében – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adataiból. A bérbeadók elsősorban a nem fizető, és az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen kívánják bebiztosítani magukat a közjegyzői okirattal, amely alapján közvetlenül végrehajtást lehet indítani.  A közjegyzők tapasztalatai szerint a problémás esetek 70 százalékában a bérbeadók a nemfizetés miatt mondják fel a bérleti szerződést, végrehajtásra azonban végül csak elvétve – évente mindössze 300 esetben – kerül sor. 

Több mint 600 ezren élnek hazánkban bérelt lakásban, a kiadó ingatlanok száma folyamatosan nő: a fővárosban 2018. júliusára a tavalyi évhez képest 16 százalékkal nőtt az elérhető albérletek száma, és több megyei jogú városban is bővült a kínálat. Jelenleg is több mint 10 ezer lakást kínálnak kiadásra, amelyek iránt különösen augusztusban nagy a kereslet. 2017. óta a bérleti díjak is emelkedtek, Budapesten egy átlagos lakás ára 150 ezer forint, ami egyre nagyobb terhet jelent a bérlőknek, akik a statisztikák szerint már az átlagbér kétharmadát költik havonta lakhatásra. 

Egy ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve „birtokba van bocsátva”, és a bérlő van a birtokon belül – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette, hogy a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Gyakran előfordul azonban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni a bérleményből, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. Ilyen helyzetben előfordulhat, hogy csak hosszú pereskedés árán lehet elérni, hogy a bérlő kiköltözzön az ingatlanból. 

Ezt felismerve, az elmúlt években egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben: az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlan bérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés. A közjegyző, mint megelőző jogvédelmet biztosító hatóság, többféle módon is tud segíteni – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés – vagy az egyszerűbb és olcsóbb, a bérlő által a közjegyző előtt a bérleti szerződés vonatkozásában megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat – alapján szerződésszegés esetén ugyanis azonnal végrehajtás indítható, és ezáltal akár ki is költöztethető a bérlő az ingatlanból. Ma már a lakás vagy iroda bérbeadásával foglalkozó nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot tegyen arról, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak bérleményt visszaszolgáltatja. Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől. 

A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti, vagy közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant. Magánszemélyek bérlők esetében jellemzően 2-3 hónap fizetési elmaradás az a lélektani határ, ami után a bérbeadók a szerződés felmondása mellett döntenek, cég bérlő esetén már egy havi késedelem esetén is megteszik a szükséges jogi lépéseket – mondta el dr. Tóth Ádám. 

A közjegyzők szerint ugyanakkor végrehajtásra, az elmarad bérleti díj behajtására, vagy a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére még a problémás esetekben is csak ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot. Ezt igazolja az is, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai szerint évente a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben megközelítően 300 esetben kerül sor lakásügyben hozott bírósági határozat alapján ingatlan-kiürítésre. Dr. Schadl György, az MBVK elnöke hozzátette, ebben az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, illetve irodahelyiségek ugyan nincsenek benne, de mindent egybevéve mintegy 3 ezer ingatlan-kiürítési eljárás zajlik évente Magyarországon, az esetek túlnyomó többségében ugyanakkor végül nem kerül sor hatósági intézkedésre.  

A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!