Múlt pénteki cikkünkben az egyedülálló személyek adóterhelését vettük górcső alá, hogy szemléltessük, milyen változásokat eredményezett az adórendszer átalakítása. Most viszont szintén az OECD adatsorának segítségével a nettó kereseteket vizsgáljuk meg.
10 éve először csökkenés
Az alacsony keresetű személyek, akiknek fizetése nem éri el az átlagbér 67 százalékát, tavaly 3,3 százalékkal vihettek haza kevesebb pénzt, mint 2011-ben. Mindez pedig egyáltalán nem az egykulcsos adó bevezetéséhez köthető, hanem az adójóváírás kivezetésével van összefüggésben. Emlékezhetünk rá, a kormány a nettó bérek megőrzése érdekében emelte 2012-ben majdnem 20 százalékkal a minimálbéreket, sőt emiatt volt szükség az elvárt béremelésre, a magánszektorra is kiterjesztett bérkompenzációra és a bérkommandóra is.
Mindenesetre ez a 3,3 százalékos nettó csökkenés tavaly az OECD tagállamok sorában a második helyre sorolta hazánkat - a rangsor végéről nézve. A hazainál kedvezőtlenebb változás egyedül a problémákkal küszködő Görögországban zajlott, ahol a bércsökkentések, a bérbefagyasztások miatt 14,3 százalékkal esett az alacsony keresetű dolgozók havonta hazavitt összege. Ezzel szemben Törökországban és Chilében 7,6-7,1 százalékos növekedés következett be. Alábbi grafikonunkon jól látható, hogy míg a visegrádi országokban növekedtek, nálunk csökkentek a nettók.
A magyar 3,3 százalékos visszaesés ráadásul olyan változás, amire még 2001 óta egyetlen egyszer sem volt példa. Sőt, 2009 előtt még meglehetősen gyakoriak voltak az 5, netán 10 százaléknál is nagyobb átlagos nettó bérnövekedések (ekkor magasabb volt az infláció is). Ha pedig azt nézzük, hogy 2010-hez képest összességében milyen változás volt, akkor sem sokkal szebb a kép, hiszen a 2012-es nettó átlagbér 0,7 százalékkal még a kormányváltás évében jellemző szintet is alulmúlta.
Nem sok helyen nőtt ennél jobban a magas keresetűek nettója
A fentiekkel ellentétben a nettó béreket nézve látványos növekedés következett be a magas, vagyis az átlagér 167 százalékát keresők esetében. Ez pedig már csak és kizárólag az egykulcsos adó bevezetésének az eredménye. Hazánkban tavaly 6,1 százalékkal nőtt a nettó ennél a csoportnál, amit csak a chilei 7 és a török 7,6 százalék volt képes túlszárnyalni. Sőt, a visegrádi országok vonatkozásában is kiemelkedő a hazai változás.
Viszont hazai viszonylatban ez a nettó növekedés nem tekinthető kirívónak, hiszen 2001 óta a 6,1 százalékos gyarapodás a harmadik legalacsonyabbnak számít. A tavalyinál "rosszabb" év csak 2009-ben és 2007-ben volt, amikor is sorrendben 5,4 és 3,8 százalékkal emelkedett a hazavitt összeg a magas keresetűek esetében (a nettó bérek változása igen gyakran korrelált az inflációval). Viszont, ha azt nézzük, hogy a tavalyi átlagos nettó mennyiben különbözött a 2010-estől, akkor összesen 15,3 százalékos pluszt könyvelhettek el maguknak azok, akik az átlagbér 167 százalékáért dolgoztak átlagosan. Ellentétben a kiskeresetűek 0,7 százalékos csökkenésével.
Az adórendszer változásának következményei talán ezen az alábbi ábrán láthatóak leginkább. Míg korábban az inflációval együttmozogva alakultak a nettó bérek (2002-2003-ban is adóváltozások okozták az eltérő dinamikát), az elmúlt években "szétvált" a két görbe.
Székely Sarolta
mfor.hu
