2011. február 7. 08:46

Másfél százalékkal nőtt a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma 2010-ben elsősorban a külföldi vendégeknek köszönhetően - derül ki a hétfőn közölt adatokból. A hazánkba látogatókat illetően folytatódott az átrendeződés: továbbra is a német vendégek száma a legmagasabb, tavaly azonban megélénkült például az oroszok és az olaszok érdeklődése. Mfor.hu-háttér.

"A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma 2010-ben közel 2 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, a szálláshelyek árbevétele folyó áron 4 százalékkal nőtt" - közölte hétfő reggel a KSH. Elsősorban a szállodák vendégforgalma élénkült meg, ezen belül a wellness-szállodák tulajdonosai örülhettek, esetükben több volt a belföldi és a külföldi vendég is.

Az oroszok már a spájzban vannak?

A KSH adatai szerint a belföldi vendégek száma összességében továbbra sem nőtt, a belföldivendég-forgalom így csak 2 százalékkal haladta meg a 2009-es alacsony bázist. A külföldi vendégek száma ugyanakkor 5 százalékkal nőtt tavaly, összességében a vendégforgalom a 2004-esnek felelt meg tavaly.

2010-ben 3 millió 386 ezer külföldi vendég 9 millió 358 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és az éjszakák száma egyaránt nőtt (5; illetve 1 százalékkal). A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők esetében nőtt.

A legtöbb vendégéjszakát továbbra is a németek töltik el hazánkban, tavaly kicsit több mint kétmilliószor szálltak meg nálunk. Ez azonban 5,6 százalékkal volt alacsonyabb a 2009-es számnál. Ennél is nagyobb mértékben, 9 százalékkal esett vissza tavaly a brit turisták által eltöltött vendégéjszakák száma.

Az olaszok 480 ezer vendégéjszakája azonban 3,3 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, míg a 353 ezer orosz vendégéjszaka 26,7 százalékos növekedést jelentett 2009-hez képest. Az Egyesült Államokból érkező vendégek 415 ezer éjszakát töltöttek el magyarországi szálláshelyeken, ez 12,6 százalékos növekedést jelentett tavaly.

Szenvedő Balaton, élénkülő Budapest

A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma mintegy hatodával, a vendégéjszakáké 9–17 százalékkal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban (három-, két-, egycsillagos egységek) 220 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek 2009 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Dél-, Nyugat-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető.

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2010-ben a külföldiek és a belföldiek esetében 8, illetve 5 százalékkal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutatott. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma (leginkább a külföldivendég-éjszakák visszaesésének köszönhetően) 7 százalékkal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt az éjszakák száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 5 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma.

2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen nőtt (26, valamint 28 százalékkal). Bár csupán minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően közel háromnegyedével bővült az egy évvel ezelőttihez képest.

Emelkedő bevételek

A szálláshelyek összes árbevétele 4 százalékkal emelkedett 2009-hez képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–decemberben összesen 234 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 127 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az év során kb. 2 százalékkal volt erősebb, mint egy évvel korábban.

2010-ben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 223, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6375 forint volt. A májusban elkezdődött kedvező folyamatok decemberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 46 százalékos foglaltság a (bruttó) REVPAR-mutató 15 százalékos emelkedését eredményezte. Budapesten a három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000 és 18 000 forint körül alakult (ami körülbelül 32–112, illetve 14–65 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 5 százalékos mérséklődése is hozzájárult a belföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány előzetes adatai alapján a 2010-ben értékesített üdülési csekkek értéke meghaladta a 46 milliárd forintot, amelynek 68 százalékát a belföldi felhasználók a szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés és étkezés keretein belül használtak fel. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján novemberben 1454 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év során 17,1 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ez az összes bevétel 7,3, illetve a belföldi szállásdíjak 35 százalékával volt egyenértékű.

Beke Károly

mfor.hu

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.