Magyarországon a lakosságnál lévő készpénz mennyisége az elmúlt negyedévben megnőtt az azt megelőző időszakhoz képest, egészen pontosan 3765,4 milliárd forintra – derül ki az MNB államháztartás és a háztartások pénzügyi vagyonáról és megtakarításairól szóló teljes szektorra kiterjedő adatközléséből.
A háztartások pénzügyi eszközein belül (készpénz, betétek, értékpapírok, részvények és részesedések) bekövetkezett portfolióátrendeződést tekintve az előző negyedévben nem volt kiugró változás, ugyanakkor 2015 elejétől kezdve egyre több készpénzzel, és egyre több értékpapírral rendelkeznek a háztartások. Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan a tavalyi év második felében mérsékelt banki betétkivonás kezdődött el a lakosság részéről, amely az év végére megfordult és megnőtt a bank betétállomány újra, 2014 utolsó negyedévéhez hasonlóan.
A tavaly októberi-decemberi időszakban megfigyelhető folyamatok szerint a lakossági készpénzkereslet változása beleilleszkedik a 2013 első negyedévétől kezdve megfigyelhető folyamatosan emelkedő tendenciába. Látható az alábbi grafikonon, hogy a készpénz mennyiségének növekedése az elmúlt években hogyan gyorsult fel.
A magasabb készpénztartás irányába mutató fontos tényező a mérséklődő infláció, amely folyamattal párhuzamosan csökkennek a betéti kamatok, így redukálva a készpénztartás alternatív költségeit (mfor.hu szerk: az a költség, amiről azért mondunk le, mert a pénzt otthon tartjuk). Ugyanakkor az elmúlt évek inflációjának mértékét a készpénz mennyiségének növekedésével összevetve elmondható, hogy a készpénztartás sokkal nagyobb ütemben nőtt az elmúlt 15 évben, mint a pénzromlásé, tehát más tényezők is szerepet játszanak a változásban.
Korábban írtunk arról, hogy a készpénzkereslet növekedésének további oka a tranzakciós illeték, amelynek az ügyfelekre történő áthárítását az MNB egy tavalyi tanulmányában maga is elismerte. Ezzel a készpénzkeresleti növekedéssel van összefüggésben az, hogy 2014. február óta a lakossági számlákról két alkalommal ingyenesen lehet készpénzt felvenni havi 150 ezer forintig. Ezen túlmenően a 2012 vége óta folyamatosan növekedő kiskereskedelmi forgalom is fokozza a készpénz mennyiségének növekedését a lakosság körében.
A lakosság megtakarításait vizsgálva megállapítható, hogy 2010 második negyedévétől számítva kisebb megszakításokkal ugyan, de az állampapírok aránya újra elkezdett emelkedni a pénzügyi eszközök közül. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek közül a központi kormányzat rövid lejáratú értékpapírjai iránt nőtt meg nagymértékben a kereslet.
Ez az állam szempontjából kevésbé szerencsés, mert az adósságkezelő célja, hogy a lakosság is inkább a hosszabb futamidejű állampapírok irányába mozduljon el, csökkentve ezzel a megújítási kockázatot.
Annak ellenére, hogy a lakosság bankbetét-megtakarításai és azok tendenciái nem változtak drámaian az elmúlt egy évben, a pénzügyi eszközök között továbbra is a bankbetétek rendelkeznek az egyik legnagyobb súllyal az olyan eszközök mellett mint a részvények. Utóbbiakra is növekedés jellemző a vizsgált időszakban az összesített vállalati profit következtében, de illikviditásuk miatt nem foglalkoztunk velük.
A jelentés szerint egy év alatt a belföldi forint betétállomány mintegy 0,9 százalékkal emelkedett a tavalyi év utolsó negyedévére az azt megelőző évi azonos negyedévhez képest. Az utolsó negyedévi növekedés általában az év végén kifizetett juttatásokal és prémiumokal van összefüggésben. A devizában számolt belföldi betétállomány ennél jóval nagyobb mértékben, 9,8 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedév a megelőző év azonos időszakához képest, azaz a lakosság deviza-megtakarításai 90 milliárd forinttal futottak fel egy év alatt.
mfor.hu
