Átalakulhat a következő időszakban a bérelt lakások magyarországi piaca. Az elmúlt években látható jelentős áremelkedés a fővárosban véget ért és várhatóan nem folytatódik, a vidéki városokban azonban még van tér az élénkülésre, de inkább a keresleti oldalról, és ez sem feltétlenül jár majd drágulással - áll az ingatlan.com elemzésében.
Becslésük szerint a magyarországi albérletpiac 110-130 milliárd forintos lehet, de pontos adat nem ismert, mert sokan feketén adják ki a lakásukat vagy a valósnál alacsonyabb bérletidíj-bevételt vallanak be. A jövőben viszont kifehéredhet ez a szegmens, mert a jövő évi adócsomag napokban bemutatott első verziója csökkentené a kiadó lakásokból származó bevételek terheit. Eszerint jövőre nem kellene a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást - EHO-t - megfizetni, ha a lakáskiadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot.
Budapesten az átlagos bérleti díjak alapján a legtöbb lakás beleesett az 1 millió forint feletti éves jövedelmet termelő körbe. Így ezek után, ha legálisan adták ki őket, akkor fizetni kellett a 14 százalékos EHO-t. Ennek eltörlése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lakástulajdonosok automatikusan ennyivel vinnék lejjebb a bérleti díjakat.
Ha egyszer megépül, ilyen lehet a gödöllői sportuszoda
Az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével azért fehéredhet ki jelentősen az albérletpiac, mert a bevétel után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell majd fizetni, ez pedig sok lakástulajdonos számára elég lehet ahhoz, hogy teljesen legálisan adja ki a lakását.
Budapesten 130-135 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, ami az ingatlan.com előrejelzése szerint nem fog emelkedni. Áremelkedésre nincs is nagyon tér, mert a bérlők nehezen tudnák megfizetni a magasabb bérleti díjat. A fővárosban az átlagfizetés majdnem kétharmadát viszi el az átlagos bérleti díj, így a kereslet bár magas, már nem nagyon lehet feljebb vinni az árakat.
Vidéken, a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az átlagos bérleti díjak alapján csak kevés bérbeadó érte el az 1 milliós EHO-határt, így ezeken a településeken nem hoz számottevő változást a terhelés esetleges eltörlése.
Itt egyébként is más a helyzet, mint Budapesten, ahol az árak emelkedése lényegében megállt. Az egyetemvárosokban, több megyeszékhelyen és nagyvárosokban tavaly drágulás következett be, annak ellenére, hogy a kínálat is növekedett, derül ki az ingatlan.com több mint hatezer hirdetés adatán alapuló májusi körképéből. Szegeden tavaly májushoz képest 3 százalékkal 76 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj, Debrecenben 7 százalékkal 80 ezer forintra, Pécsett 21 százalékkal 75 ezer forintra, Miskolcon pedig 13 százalékkal 68 ezer forintra nőtt a lakások átlagos bérleti díja. Most még az albérletszezon előtt vagyunk: nyár végén, a szeptemberi iskolakezdés előtt jelentős felfutás várható a keresletben. Hosszabb távon azonban a vidéki városok albérletpiacára is igaz, hogy a bérlők jövedelmi helyzete gátat szab a díjemelkedésnek.
mfor.hu
