A hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott, szokásos őszi jelentés idén 1,7 százalékos össztermék-növekedést vár az év egészére, hozzátéve, hogy az emelkedés már tavaly is csak 1,1 százalék volt a konszolidációs program hatásaként.
2010-ben az emelkedést 1,8 százalékra teszik Brüsszelben, de a jelentés azt is leszögezi, hogy elemzése az október 18-án benyújtott módosított költségvetési javaslaton alapul, továbbá az ismert nemzetközi helyzet miatt számos bizonytalansági tényező módosíthatja. A magyar kormány legújabb költségvetési tervezetében már egy százalékos visszaesésre számít.
Az összes EU-tagországra kiterjedő prognózis Magyarországra vonatkozó fejezete szerint a megindult gazdasági javulást visszavetette a pénzügyi válság. Október elején az államkötvények piaca megtorpant, az értékpapírpiacon meredek hanyatlás következett be, a forint árfolyama jelentősen romlott - áll az elemzésben, amely szerint Magyarország sérülékenységét elsősorban a magas külső adósság okozza.
A jelentés úgy véli, a válság főleg két csatornán keresztül gyakorol hatást az úgynevezett reálgazdaságra (a pénzügyi szektoron kívüli ágazatokra). A krízis következtében mind az exportteljesítmény, mind a háztartások kölcsöntevékenysége, fogyasztása csökken. Jövőre 1,2 százalékos visszaesés várható a magánfogyasztásban az idei egy százalékos bővülés után.
Tovább lassulhat a gazdaság
Amennyiben a válság még komolyabbra fordul, vagy a hatóságok - mint arról jelenleg egyeztetés folyik - további szigorító intézkedések bevezetésére kényszerülnek, a gazdasági felélénkülés még lassúbbá válhat - véli a bizottság, amely ebben a jelentésben is emlékeztet arra, hogy az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal közösen összesen 20 milliárd eurós középtávú támogatási csomagot jelentett be Magyarország javára.
Az államháztartási deficit hiánya jövőre a bruttó össztermék (GDP) 3,3 százalékára csökken, az inflációt 3,9 százalékra várja a brüsszeli bizottság. Utóbbival kapcsolatban a testület úgy vélte, a tavalyi nyolc százalék után a következő években jelentős csökkenés várható egyebek között a nemzetközi olaj- és élelmiszerárak csökkenése, valamint a szigorúbb honi pénzügyi feltételek miatt.
A bérek Brüsszel szerint kitartóbbak maradnak az áraknál, így némi reálbér-emelkedésre is számítani lehet. A foglalkoztatásra az elmúlt időszak jelenségei (a tartósan magas bérek, a foglalkoztatási illetékek növekedése, a cégek profitképességének csökkenése, valamint a nyugdíjazási szabályváltoztatások) negatív hatást gyakoroltak, idén és jövőre is egy-egy százalékos csökkenés prognosztizálható.
Változatlan maradhat a hiány 2010-ben
Az előrejelzés megerősítette, hogy a tavalyi öt százalék után idén már 3,4 százalékra (jóval a korábbi hivatalos célkitűzés, négy százalék alá) csökken az államháztartási deficit a GDP-hez képest, főleg a kiadások további korlátozásának és a konszolidációs program folytatásának köszönhetően. Ebben szerepe van a vártnál jobb bevételi eredményeknek is, amelyek a reméltnél kedvezőbb bérdinamikából és a gazdaság fehéredéséből származtak. Változatlan gazdaságpolitikát feltételezve a hiány 2010-ben is 3,3 százalék lehet.
A bizottság azt is megjegyezte, hogy bevételi oldalon változatlan adórendszerrel kalkulált, tekintve, hogy a kormány visszavonta a tervezett többéves adócsomagot. Kiadási oldalon Brüsszel azt állapította meg, hogy a társadalombiztosítási fejezetekben és az állami fogyasztásban az elemzés készítésekor tervezett megtakarítások várhatóan csak részlegesen teljesíthetők. Leszögezte az elemzés azt is, hogy nem számolt költségvetési enyhítéssel a 2010-es választási év közeledése ellenére sem, és nem vette figyelembe a MÁV Cargo privatizációjából származó bevételt.
A belső államadósság tavaly stabilizálódott, idén valamelyest csökken a GDP 65,4 százalékára, de jövőre és 2010-ben várhatóan ismét mérsékelten emelkedik, egészen 66,2 százalékig - áll még a jelentésben.
