Számos rekord megdőlt az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az első negyedévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A pénztártagok száma csaknem két évtizeden át tartó csökkenés után tavaly félévkor megállt, és már zsinórban a harmadik negyedéve növekszik, március végén meghaladta az 1,076 millió főt. A tagdíjbefizetések megugrottak, a tagok saját maguk csaknem 39 milliárd forintot fizettek be három hónap alatt, 18,3 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt, a munkáltatók 10,5 százalékkal, 11 milliárd forintra növelték a hozzájárulásukat. Ekkora első negyedéves díjbevétel még nem folyt be a szektor történetében.
Azt, hogy az öngondoskodás csúcson jár, az is bizonyítja, hogy a kifizetések ugyan nőttek, de nem drámai mértékben. 53,4 milliárd forint ment ki a pénztárakból az első három hónapban, ami a másfélszerese a tavalyinak. Figyelembe véve viszont, hogy az idén a tavaly szeptember végi egyenleg erejéig adó- és járulékmentesen vehet ki bárki pénzt az egyéni számlájáról, ez nem drámaian nagy összeg. Az úgynevezett egyéb kifizetések soron ugyanis
mindössze 18,2 milliárd forint szerepel, tehát legfeljebb ennyi volt az, amit lakáscélra kivettek a tagok. A kormány 300 milliárd forintnyi nyugdíjpénz lakáscélú felhasználását prognosztizálta az idén, ez alapján időarányosan nézve elég gyengén sikerült az első negyedév.
Van egy jó adótrükk
Lehetséges persze, hogy sokan az év későbbi részére tartogatják majd a nyugdíjpénzek lakáscélú kivételét. Azok például, akik lakáshitelt szeretnének törleszteni a pénztárból, valószínűleg csak később igénylik majd ezt meg, hiszen évente legfeljebb háromszor nyújthatnak be számlát a nyugdíjpénztárakba, célszerű tehát legalább négy hónapot várni az első adaggal. Ami biztos, hogy sok mindenkinek megéri lakáscélra kivenni valamennyi pénzt, még akkor is, ha valójában enélkül is meg tudják oldani a felújítást vagy a hiteltörlesztést, vásárlást. Ha ugyanis a kivett pénzt a pénztártag visszateszi a számlájára, az új befizetésnek minősül, így a következő adóévben igénybe vehető rá a 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó (szja)-kedvezmény.
Mivel a tagok eddig nem csapolták meg az egyenlegüket, a nyugdíjpénztárak vagyona tovább növekedett, 2264,2 milliárd forintra, ami történelmi rekord.
A befektetéseken összesen 18,6 milliárd forintot kerestek a pénztárak, vagyis pozitív hozam volt az első negyedévben. Működési szinten viszont veszteséges a nyugdíjpénztári szektor, ami főleg a működési kiadások 25 százalékos növekedésével magyarázható.
Rekordhegyek az egészségpénztáraknál is
Az egészségügyi kiadásaikra is egyre többet takarékoskodnak a magyarok.
Az egészségpénztárak taglétszáma tovább nőtt az első negyedévben, már meghaladta az 1,2 millió főt, ami történelmi rekord.
Az MNB újabban negyedévente szolgáltat adatot az egészség- és önsegélyező pénztárakról, tavaly még csak félévente tette ezt meg, így a tagdíjfizetések volumenét nem lehet a 2024-es első negyedévivel összehasonlítani. Az idén három hónap alatt mindenesetre a tagok 18,1 milliárd, a munkáltatók pedig további csaknem 2,4 milliárd forintot fizettek be az egészség- és önsegélyező pénztárakba, ami rekordgyanús összeg, hiszen tavaly hat hónap alatt 28,8 milliárd forintnyi egyéni és 4,8 milliárd forintnyi munkáltatói hozzájárulás került az egészségpénztárakba. A munkáltatói befizetéseknél azt is figyelembe kell venni, hogy az első negyedévi adat a cafetéria-nyilatkozatok későbbi leadása miatt alacsonyabb lehet, mint a többi negyedév értéke.
Fotó: Mfor
A tagok az első három hónapban 27,85 milliárd forintot vettek ki az egészségpénztári számláikról. A legtöbb pénzt, több mint 11 milliárd forintot társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, helyettesítésére – más néven magánorvosi ellátásra – használták fel. A sokáig vezető felhasználási ok, a gyógyszervásárlás a második helyre szorult vissza, 10,9 milliárd forint ment el a patikákban az egészségpénztári egyenlegekből. A harmadik legnépszerűbb költés a gyógyászati segédeszközök – például szemüveg – vásárlása volt, erre csaknem 3,8 milliárd forintot fordítottak a tagok.
Folyamatban a törvénymódosítás
Az egészség- és önsegélyező pénztári egyenlegeket számos más célra is fel lehet használni, például a gyerek születése idején felmerülő költségekre, az iskoláztatással kapcsolatos kiadásokra, de akár lakáshitel törlesztésére is. Ezek úgynevezett önsegélyező szolgáltatások, amelyekre egyelőre csak a legalább 180 napja meglévő egyenleg használható fel, de az Országgyűlés előtt van egy törvénymódosítás, amely eltörölné ezt a várakozási időt, így a tagok akár azonnal felhasználhatják az egyenlegüket nem egészségügyi kiadásokra is.
Ez azért éri majd meg sok mindenkinek, mert az egészségpénztári befizetésekre is igénybe vehető a 20 százalékos szja-kedvezmény, így a pénztárba befizetett pénzből vásárolt termékek, szolgáltatások ára összességében véve kedvezőbb lehet a tagok és családjuk számára. A pénztárból megvásárolható termékek köre is bővül, egyebek mellett digitális taneszközöket is vásárolhatnak a szülők a gyerekeik számára.
