4p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Torzak a statisztikák, de ez jelenleg aligha zavarja a hazai bankszektort, ahol rekordszintű hasznot könyveltek el.

A tavalyi három és félszerese eddig a bankok nettó nyeresége. Az 1139 milliárdos szédítő szám mögött azonban sok a nagy összegű egyszeri tétel, például a korábban a háború miatt képzett tartalékok felszabadítása vagy a Sberbankból visszakapott pénz, és az osztalékok is javították a hitelintézetek eredményét - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Szédületes profittal zárták az első kilenc hónapot a bankok annak ellenére, hogy a hitelezés több területen is a földbe állt, és a különadókkal sem fukarkodott a kormány. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a szektor konszolidált adózott eredménye 1591 milliárd forint lett, csaknem a triplája a tavalyinak.

A konszolidált adattal kapcsolatban azonban tudni kell, hogy ebben benne van például az OTP külföldi leánybankjainak a nyeresége is, ezért a magyarországi bankszektorról sokkal pontosabb képet ad a nem konszolidált adat - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu elemzése. Azonban ez utóbbi alapján is minden korábbi rekordot megdöntött a bankszektor nyeresége, az 1139 milliárd forintos profit a három és félszerese a tavalyinak.

Az óriási számok már nem okoznak meglepetést, hiszen több nagybank is közzétette korábban a kilenc havi eredményét. Az MBH Bank például 181 milliárd forintos adózás utáni profitról számolt be nemrég, az OTP Bank magyarországi alaptevékenysége (OTP Core) osztalékok nélkül 162 milliárd, a leánybankoktól kapott osztalékokkal együtt pedig 318 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el. A K&H Bank több mint 70 milliárdos, az Erste Bank Hungary majdnem 90 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el.


A gigantikus számok mögött persze egyszeri tételek is állnak, ilyen például a Sberbankkal kapcsolatos 2022-es OBA befizetések visszautalása. A betétesek kártalanítását fedező mintegy 73,5 milliárd forintnyi extra befizetést az Országos Betétbiztosítási Alapba (OBA) és 75 milliárd forintnyi kötvényt a bankoknak kellett kifizetniük. A bank végelszámolása során viszont kiderült, a betétesek pénze megvan, így az extra OBA-befizetéseket a bankok visszakapták.

Szintén nagy tétel a nyereségben a leánycégektől kapott osztalék, ez 300 milliárd forinttal növelte az idén a hitelintézetek eredményét. Az értékvesztés és céltartalék soron tavaly még 363 milliárd forintos mínusz állt főleg az orosz-ukrán háború hatásai miatt. Ugyanebben a rubrikában az idén 9 milliárd forintos pluszt jegyez a bankszektor, tehát úgy tűnik, a háború miatt mégsem dőlt be annyi hitel, mint amire eleinte számítottak.

Ugyancsak növelhetik a bankok nyereségét olyan - sokszor virtuális - tényezők, mint az állampapír-árfolyamok változása. Bizonyos támogatott hitelek (például a babaváró támogatás ilyen) állományát a bankoknak az aktuális állampapír-árfolyamok alapján kell értékelni. Ha az állampapírok árfolyama esik - tavaly ez történt -, ez az állomány leértékelődik, ha emelkedik, mint ahogy az idén történt, akkor pedig virtuális nyereség képződik rajta.

Hitelezni nem lehet, nem ebből volt a pénz

A bankok fő tevékenysége, a hitelezés már nem hozott ekkora hasznot a Bank360.hu elemzése szerint.

A kamatbevételek tavalyhoz képest csupán 119,5 százalékkal emelkedtek, ami magas érték, de a kamatszint is megugrott. A kamatráfordítások ennél nagyobb mértékben 183,1 százalékkal nőttek 2022-höz képest. A kamateredmény így 37 százalékkal lett magasabb a tavalyinál, a díj- és jutalékeredmény 8,8 százalékkal nőtt. Bár a hitelintézetek rendszerint az előző évi átlagos inflációval növelik a díjaikat, ami tavaly 14,5 százalékos volt, ezt a díj- és jutalékeredmény nem tükrözte teljes mértékben vissza.

Az MBH is hatalmasat nőtt. Fotó: mfor/Mestert Nándor
Az MBH is hatalmasat nőtt. Fotó: mfor/Mestert Nándor

A működési bevételek ennek ellenére 31,7 százalékkal nőttek főleg az emelkedő kamatok miatt, a működési költségek viszont csupán 9,7 százalékkal ugrottak meg.

A bankszektor nem konszolidált mérlegfőösszege 73 348 milliárd forintra nőtt. A források csaknem felét a betétek tették ki, az eszközök több mint felét pedig a hitelállomány adta. Az utolsó negyedévben nőtt valamelyest az ügyfélbetétek állománya, de éves összevetésben 6,5 százalékkal csökkent a volumen, különösen a háztartások vitték el a pénzt a bankokból. Ennek egyik oka a megélhetési költségek emelkedése lehetett, a másik pedig az, hogy más eszközök, például az állampapír vagy más értékpapírok a betéteknél vonzóbb befektetési lehetőséget kínáltak a magas infláció idején.

A hitelállomány 3,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, a vállalati hiteleké nagyobb mértékben bővült, mint a háztartásoké.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!