Már több mint 700 ezer forintot bukott Noémi azon, hogy 2022 tavaszán hallgatott a bankjára, és kilépett a kamatstopból. A CIB Bank – a többi hitelintézethez hasonlóan – személyre szabott levélben tájékoztatta őt és a többi adóst is, hogy a kamatstop várhatóan 2022 közepén véget ér, és ha nem szeretné, hogy a törlesztőrészlete az eredeti többszörösére ugorjon, akkor érdemes valamilyen hosszabb kamatperiódusú hitelt választania. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is arról írt 2022 májusában a Pénzügyi stabilitási jelentésében, hogy az adósok rögzített kamatozású hitelre történő átállással védekezhetnének a megugró törlesztőrészletek ellen.
Több ajándékot kaptak a semmiért cserébe, mint a babavárós családok
A három hónapos kamatperódusú hitelek referenciakamata, a bubor akkor már bőven a két számjegyű tartományban járt, 16 százalékos kamattal kalkulált a bank a kamatstop lejárta után. Noémi ezt nem akarta vállalni, hallgatott a bank tanácsára, és a meglévő, nem egészen 10 millió forintnyi tartozását kiváltotta egy ötéves kamatperiódusú hitelre. Mostanra kiderült: nagyon rosszul tette, hiszen a kamatstophoz képest már akkor 20 ezer forinttal nőtt a törlesztőrészlete, és ezt a különbséget most is fizetnie kell.
Azok viszont, akik nem foglalkoztak a bankok figyelmeztetéseivel, és bent maradtak a kamatstopban, már átlagosan 1,4-1,5 millió forint körüli összeget spórolhattak meg. Ezt a kamatkülönbözetet a bankok állták. Hatalmas összeg, a maximális, 11 millió forintos hitelösszeget felvevő babavárósok sem kapnak ekkora támogatást az államtól három és fél év alatt.
Pedig ők ezért cserébe sok mindent vállalnak: házasságban kell maradniuk, nem költözhetnek el Magyarországról és még gyereket is kell vállalniuk öt éven belül. A kamatstoposoknak viszont csak annyit kell tenniük a támogatásért, hogy fittyet hánynak a bankok és az MNB figyelmeztetéseire, arra bazírozva, hogy az állam a bankok pénzéből úgyis megmenti majd őket.
Az MNB már évek óta bírálja tartja a kamatstopot
És így is történt. A kamatstopot meghosszabbították, és hosszabbítják a mai napig. Annak ellenére, hogy az MNB már a 2022. novemberi Pénzügyi stabilitási jelentésében is arról írt, a kamatstop kockázatai felülmúlják a belőle származó előnyöket. „A kamatstop intézkedés érdemben csökkenti az érintett adósok törlesztőterheit, ugyanakkor gyengíti a monetáris transzmissziót, negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot. Összességében az intézkedés jelenlegi formájában indokolatlanul széleskörű előnyben részesíti a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghiteleseket, miközben makrogazdasági szempontból több káros következménnyel is jár” – írta az MNB. A jegybank azt is kifogásolta, hogy számos olyan adós is megkapja a kedvezményt, aki szociálisan nincs rászorulva.
Fotó: MTI
Egy évvel ezelőtt a jegybank arról írt az aktuális jelentésében, hogy a kamatstop kivezetése már csak az érintett adósok szűk körénél jelentene érdemi tehernövekedést. Mintegy 26 ezer olyan adós volt ekkor a 273 ezer között, akinél legalább 5 ezer forintos törlesztőrészlet-növekedést hozott volna az intézkedés kivezetése, és a havi jövedelmének több mint felét elvinné a hitel törlesztése.
Az idén májusban pedig még derűsebben látta a jegybank a helyzetet. A 286 ezer kamatstopos hitelszerződésből csupán 16 ezer adóst talált sérülékenynek, és 24 ezer szerződésről feltételezte, hogy problémássá válhat, ha kikerül a kamatstop hatálya alól.
Orbán Viktor szerint más a helyzet, a bankok perre mennének
A kormány szerint persze egészen más a helyzet, Orbán Viktor miniszterelnök a múlt péntek reggeli közrádiós interjújában azt mondta, 300 ezer család kerülne a tönk szélére, ha véget érne a kamatstop, ezért szóba sem kerülhet a kivezetése. A bankok viszont másképp látják, és az Alkotmánybírósághoz fordultak annak érdekében: a taláros testület állapítsa meg, az intézkedés alkotmányellenes. Amelyet 2021-ben a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetre hivatkozva vezettek be, a járvány miatti vészhelyzet viszont már régen véget ért. A következő határidőként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az alapkamat 10 százalék alá történő csökkentését tűzte ki, ám ez már 2023 elején bekövetkezett.
A bankok azzal érvelnek még, hogy a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés. Nem utolsósorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is. Ráadásul a rendelet, illetve annak meghosszabbítása a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul nagy mértékben.
A bankoknak eddig mintegy 413 milliárd forintjukba került a kamatstop, a várható hosszabbítás pedig további tízmilliárdokat emészt fel, amelynek a fedezetét máshonnan kellett előteremteniük, más termékek díjából, kamatából gazdálkodhatták ki. Mindez drágíthatta a banki szolgáltatásokat, és csökkenthette a hitelezési aktivitást is, ami a gazdasági növekedésre is kedvezőtlen hatással van.
