Az október 17-én bejelentett második egyenlegjavító Matolcsy-csomag eleme volt a közműadó, melynek mértéke 100 forint lesz méterenként. Az ebből befolyó bevétel - a kormány várakozásai szerint 30 milliárd forint - a helyi önkormányzatok kasszáját gyarapítaná, az összeget pedig Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének nyilatkozata szerint a közösségi közlekedés javítására fordíthatnák. Ezek alapján az biztos, hogy a maximális adómértékkel nézve legalább 300 ezer kilométernyi hálózatnak kell az adó hatálya alá vonni, hogy teljesüljön az adóbevétel.
Az első bejelentést követően már az is kiderült, hogy állítólag majd az egyes önkormányzatok döntenek az adó kivetéséről és mértékéről is, viszont nem kizárt, hogy a légvezetékek után is fizethetnek a cégek.
A közműadót ezúttal két oldalról vizsgáltuk meg: egyrészt néhány nagyobb társaság szempontjából, illetve megnéztük azt is, hogy egy megyeszékhely és egy fővárosi kerület mekkora bevételre tehetne szert, ha a maximális adót vetné ki.
Van, akinek a legkisebb adó is nagy teher lehet
Az mfor.hu első körben megpróbált annak utána járni, hogy a nagyobb cégek mekkora vezetékhálózattal is rendelkeznek Magyarországon, bár konkrét választ kevés helyről kaptunk. A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága megkeresésünkre elmondta: "a tervezett közműadó kapcsán egyelőre nem ismertek a részletek, így a témával kapcsolatos információt nem tudunk adni".
Egy 2007-es dokumentum szerint azonban annyi biztos, hogy akkor 153 840 kilométer föld feletti és 99 393 kilométer föld alatti vezetékhálózattal rendelkeztek, mivel azóta fejlesztéseket eszközölhetett a cég, ez csak megközelítő adatnak tekinthető. Ez, és a telekommunikációs piacon lévő 67 százalékos piaci részesedésük alapján a Magyar Telekom akár az adóbevétel teljesülését szolgáló vezetékhálózat felével is rendelkezhet. A 2007-es adatok alapján, ha csak a föld alatti vezetékeket vesszük figyelembe, óvatos becsléssel akár közel 10 milliárdos tételt is jelenthet számukra az új adó, ami méga Magyar Telekom számára is jelentős tétel, ami látszik az alábbi grafikonon is, mely a cég negyedéves eredményeit mutatja.
A UPC Magyarország Kft. kommunikációs osztálya szintén nem tudott pontos adattal szolgálni megkeresésünkre, hiszen csak annyit tudtunk meg, hogy a föld alatti több ezer kilométeres vezetékhálózat mellett sok ezer kilométernyi légvezeték képezheti náluk az adó alapját. A cég beszámolója szerint viszont akár a legkisebb adóteher is gondokat okozhat, hiszen bár 2011-ben 54 milliárd forintos árbevételt értek el, az 2 milliárddal elmarad az előző évitől, ráadásul az eredmény mindkét évben mínuszos lett. 2010-ben 37,6 milliárdos, tavaly pedig 11,4 milliárdos veszteséget kellett elkönyvelnie a cégnek.
Az E.On sajtóosztályán az mfor.hu megkeresésére elárulták, hogy föld alatti és légvezetékek együttesen 81 ezer kilométert tesznek ki az áram üzletágban, míg a gázszolgáltatás hálózata 17 559 kilométer, vagyis szintén közel 100 ezer kilométeres hossz van a társaság tulajdonában, amelynek bizonyos részei majd az adó tárgyát képezhetik.
Vízszolgáltatók esetében a Fővárosi Vízművek és a Debreceni Vízművek hálózatának néztünk utána. Előbbi 6900 kilométeres, a hajdúsági szolgáltató pedig 797 kilométeres hálózat segítségével szolgáltat a fogyasztóinak. Ha ezek az adó tárgyát képezik jövőre, akkor a fővárosi társaságnak akár 690 milliós, míg a debreceni cégnek 79 milliós adófizetési kötelezettsége keletkezhetne. A Fővárosi Vízműveknek az elmúlt két év beszámolóját nézve közel 27 milliárdos árbevétel és 1,1 milliárdos nyereség mellett kellene ezt kigazdálkodnia. A debreceni társaság 2009-ben közel 1 milliárdos nyereséget realizált, 2010-ben 990 milliós adózás utáni eredménye volt, melyet osztalékként kifizettek, tavaly pedig szeptember végéig 19 milliós eredményt realizáltak, majd az átalakulás után az év utolsó három hónapjának beszámolója szerint még 168 milliót.
Látható, hogy a szolgáltatók akár jelentős összegek fizetésére is kényszerülhetnek, és bár a rezsi befagyasztása miatt a lakosságra nem terhelhetik a víz-, és gázszolgáltatók a plusz terhet, a vállalkozásokra nem vonatkozik a rezsi befagyasztása, így akár rajtuk keresztül megpróbálhatják a szolgáltatók kompenzálni az új adót. Hosszabb távon viszont könnyen elmaradó fejlesztéseket eredményezhet a teherviselés.
Mennyit kaphatnak a városok?
Vizsgálódásunk során Debrecen és Budapest X. kerületét néztük meg a vezetékhálózat és a kasszába befolyó adó szempontjából.
Debrecen lakosságát a város honlapja szerint 1013 kilométernyi gázvezeték, 1557 kilométernyi villamos energia elosztó hálózat, 419 kilométernyi csatorna és 703 kilométernyi ivóvízvezeték szolgálja ki. Vagyis összesen 3692 kilométeres hálózatot adóztathatna meg az önkormányzat. Ha a maximális méterenkénti 100 forintot vetnék ki, akkor 369,2 millió forinttal növelhetnék az adóbevételeiket, melyet a helyi közösségi közlekedés fejlesztésére kellene fordítani - aminek, elnézve a 2-es villamos körüli nehézségeket, lenne helye.
Kőbánya esetében a honlapja szerint 238,9 kilométeres vízvezeték-hálózat, 215,3 kilométeres csatornahálózat, 174 kilométeres gázvezeték-hálózat áll a fogyasztók szolgálatában. Vagyis 62,8 millió forint folyna a büdzsébe a X. kerületi közművek után.
A fentiek azonban csak becslésként kezelendő adatok, hiszen például a távközlési kábelekkel nem is számoltunk, melyek további bevételforrást jelentenek az önkormányzatok számára.
Székely Sarolta
mfor.hu
