2018. szeptember 21. 12:11
mfor.hu

Miközben az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagok a kasszákba vetett bizalmukat az adójóváírással ösztönzött egyéni befizetéseik masszív növelésével bizonyítják, ezzel párhuzamosan nagyon fontos lenne a munkaadók szerepvállalásának megtartása, sőt növelése. És van még hová fejlődni is: sokan még nem rendelkeznek pénztári megtakarítással, pedig azt érdemes minél előbb megkezdeni – mondta az Mfor.hu-nak adott interjújában Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke. A szakember ismertette a Pénztárszövetség friss felmérésének legizgalmasabb számait, például azokat, amelyek szerint a munkaadók szerepvállalásával sokan megkezdenék a takarékoskodást a pénztárakon keresztül.

Hol tartanak most az önkéntes nyugdíjpénztárak?

Bár az alacsony kamat- és hozamkörnyezet határozza meg a befektetési piacokat, az önkéntes nyugdíjpénztárak évesített eredményei jók, hosszabb távon gondolkodva pedig mindenképpen bíztatóak. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjkasszák vagyona a második negyedév végén meghaladta az 1300 milliárd forintot, ami 4,6 százalékos éves emelkedésnek felel meg. Az egy tagra jutó átlagos vagyon 1,2 millió forint fölé emelkedett, azaz szintén egy év alatt 5 százalékkal nőtt.

Az egészségpénztárak hogyan szerepeltek?

Nagyon komoly az igény az egészségpénztárak szolgáltatásaira. Az idei első félévben a tagok 4,7 millió alkalommal, összesen 23 milliárd forint értékben finanszíroztak pénztári számlájukról egészséggel összefüggő és önsegélyező kiadásainkat. Előbbi 29 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, utóbbi 47 százalékkal. Ez igen masszív emelkedésnek mondható és az egészségkasszák iránti kiemelkedő igényt mutatja.

A befizetések hogyan alakultak, az utóbbi időszakban inkább a tagoké volt a főszerep, kevésbé a munkaadóké…

Kezdjük a tagokkal, utána rátérek a munkaadók szerepére. A tagok 2018 első félévben újból egyértelmű jelét adták, hogy bíznak a pénztárakban.

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések összege közel 17 százalékkal 28,8 milliárd forintra nőtt az idén. Az egészségpénztáraknál a tagi befizetések 26 százalékkal 10 milliárd forint fölé nőttek.

A munkáltatók esetében kevésbé jó a helyzet, igaz, az önkéntes pénztáraknál a tavalyi visszaesés után idén fordulat történt és a munkáltatói hozzájárulások 12,2 százalékkal nőttek, ám az egészségpénztáraknál ezen a téren csökkenés volt. Márpedig a munkáltatóknak kiemelt szerepük lenne a dolgozók takarékoskodásában, ez újból kiderült a Pénztárszövetség megrendelésére készült legfrissebb kutatásból is.

Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke

Azaz?

A lakosság leginkább az államtól várja, hogy nyugdíjcélú megtakarításra ösztönözze őket, elsősorban közvetlenül állami támogatáson keresztül, illetve a munkáltatói támogatás kötelezővé tételével. A felmérés eredményei szerint, ha kötelezővé válna a munkáltatói kiegészítés, akkor a jelenlegi pénztári tagok 71 százaléka növelné a befizetéseit. A kötelező munkáltatói befizetés esetén azoknak a fele is megkezdené a nyugdíjpénztárakon keresztül a takarékoskodást, akik eddig nem tették. Látni kell, hogy a pénztártagok egy része a munkáltatók nélkül nem is találkozik az öngondoskodás gondolatával, mások a befizetéseikkel elérik korlátaikat így mindenképp szükség van a munkáltatók szerepvállalására.

Mi lehet a megoldás?

A már említett számok alapján teljesen nyilvánvaló, hogy az öngondoskodási piacon belül továbbra is az egyik legjobb alternatívát kínálják az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások. Különösen, hogy a pénztári tagsághoz évente maximum 150 ezer forintos adókedvezmény jár. Bízunk abban, hogy hamarosan olyan átfogó szabályozás születik, amely a munkáltatóknak is kellő ösztönzést ad a dolgozók pénztári megtakarításainak támogatásához. Ha ez a szabályozás megszületik, akkor a jelenlegi 2 millió pénztártag mellett akár további több mint 2 millió alkalmazott számolhat biztosabb jövővel, azaz megtakarítást halmozhat fel nyugdíjas korára, miközben az egészségéről is gondoskodik.